Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 17 (57. szám) - A kormányzati szerveknél, illetve a kormány felügyelete alá tartozó szerveknél, különös tekintettel az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál elrendelt adatmásolással, esetleges jogosulatlan adatkezeléssel, adatátadással, illetve az APEH informatikai... - ELNÖK (Mandur László):
1288 Kérdéses, hogy hogyan kerültek tárolásra az adatok, és illetéktelenek vajon ezekhez az adatokhoz hoz záférhetteke a tárolási procedúra és a szállítási procedúra során, hiszen - ahogy a hírekből hallani lehet - némely adatbázis eljutott egyesítésre a Pénzügyminisztériumhoz, némely adatbázis nem került ki az adatmásolást végző szervtől. Elgondolkodtató, ho gy a nyári úgynevezett ellenőrzés során, amikor az APEHnál vizsgálatot folytattak, hogy hogyan működik az APEH szoftverrendszere, az auditáló cég egyértelműen jelezte, az APEH jelenleg működő szoftveréhez nem lehet úgy hozzányúlni, hogy annak ne maradjon nyoma. Ez szakmai körökben ismert eljárás, a logolások eljárása, amelyben mindenki, aki egy billentyűlenyomást kezdeményez az APEHadatbázis belső rendszerében, rögzítésre kerül, a termináltól kezdve az érintett személy, a kódja, a hozzáférési jogosultsága , az, hogy ő rögzíthet, másolhat, törölhet, tehát minden adat azonnal egy naplózási folyamatba bekerül. Elgondolkodtató, hogy akkor miért kellett kivinni onnan ezt az adatbázist másolat formájában; netán éppen azért, mert a jelenleg működő APEHrendszer ol yan, hogy minden illetéktelen hozzáférést rögzít, tehát kell esetleg egy olyan másolatnak is lennie, amely ellenőrzési jogosultságok nélkül, bármikor hozzáférhető, akárhányszor megtekinthető és kombinálható. Ezekre a kérdésekre természetesen nem kaptunk mé g eddig választ. A pénzügyi bizottság két alkalommal is kitért, egyszer egy részletesebb, egyszer egy rövid időszakú vizsgálatra, de inkább csak kérdéssorozatra, amely egy kissé teátrális jelenettel végződött, hogy menjünk el, nézzük meg az APEH központi s zékházában, vajon tényleg a szabályoknak megfelelően kerülteke az adatok tárolásra. De úgy érzem, az eddig elmondottakból egyértelműen érezhető, hogy itt messze nem erről van szó, hogy a már lemásolt adatok most éppen milyen körülmények között tárolódnak, hanem itt az elvről, az eljárásról és azokról a részletes jelentésekről van szó, amelyekről időközben még nem szereztünk tudomást, hiszen a pénzügyi bizottság is a maga eszközével próbálta ezt a kérdéskört vizsgálni, de csak tizednyi választ kapott mindaz okra a kérdésekre, amelyeket akkor feltett. Nagyon nagy kérdés, hogy ezt a nagyon komoly adatbázist vajon valahol egyesítettéke, és lehete ezzel további kombinációkat elvégezni. Sajnálatosan kellett megállapítani, érződött az állampolgárok részéről, hogy ez a fajta eljárás megingatta a közhitelű nyilvántartásba vetett állampolgári bizalmat, és ennek elég súlyos következménye lehet, hiszen az államigazgatás rendszerét veszélyezteti az, ha az állampolgárok nem lesznek hajlandóak a későbbiekben adatokat szol gáltatni az állam részére; gondoljunk csak itt a statisztikai adatok rendszerére, amely nélkül manapság egy modern gazdaság képtelen működni. Ezeket az adatokat viszont magánszemélyektől és cégektől kell beszerezni, akik joggal elgondolkodnak ezek után, ho gy vajon az általuk önkéntesen szolgáltatott, de titokminősítéssel jelzett adat, úgy tűnik, a titokgazdától valamilyen útonmódon mégiscsak először másolásra, majd pedig egy helyiséget elhagyó folyamatra fordul át, és ennek a folyamatnak a végét ma még nem láthatjuk. A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint e kérdéseket csak egy parlamenti vizsgálóbizottság keretében lehet érdemben és teljeskörűen megvitatni, és reméljük, hogy a következtetéseket is levonni. Bí zunk benne, mint ahogy már az egyik bizottsági ülésen ennek jelét láthattuk, hogy az ügy tisztázása a kormánypárti képviselőknek is érdekük, ezért reméljük, hogy hozzájárulnak e vizsgálóbizottság felállításához. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fides z soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megkérdezem a kormány jelen lévő képviselőit, hogy kíváne valaki szólni öt percben. (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nem. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban jelentkezett fels zólalóknak adom meg először a szót, elsőként Bőhm Andrásnak, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr.
