Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 11 (56. szám) - Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
1186 Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Elnök Úr! Két különböző álláspont volt, amit itt hallottunk Vincze és Far kas képviselő úrtól. Farkas képviselő úr teljesen logikusan azt vetette fel, hogy amíg nem történik meg a vésztározók pontosítása az új Vásárhelyitervben, nem szükséges az egyáltalán szóba jöhető területek kijelölése, mert bizonytalanságot kelthet az embe rekben. Amiről Vincze képviselő úr beszélt, teljesen más. Ő megkérdőjelezte ennek az eljárásnak az értelmét és célját. Ezért szeretném elmondani a képviselő úrnak, hogy a kormány szolnoki ülésén úgy döntött - bár az újságokban minden le van írva, és semmi titok nincs, még háromezres határozat sem , hogy ebben az évben 2 milliárd forintot arra a célra fordít, hogy induljon el az új Vásárhelyiterv, s ennek során kerüljön pontos meghatározásra, hogy hol lehetségesek és hol szükségesek például vésztározók. Te hát a munka elindul. Amit azonban fontosnak tartok hangsúlyozni - és szeretném, ha nem ez a vésztározómegoldás maradna meg csak a képviselő úrban : a kérdés az, hogy magasítjuke a gátakat, előbbutóbb áttör a Tisza, és elmossa 2 millió ember otthonát. E z az egyik lehetőség. Ugye, nem jó? A másik lehetőség: egyidejűleg három dolgot csinálunk, erősítünk a gáton ott, ahol kell; kikotorjuk a folyó főmedrét, hogy egységnyi idő alatt több víz menjen át rajta; és ahol szükséges és indokolt, vésztározókat bocsát unk rendelkezésre, hogy a vizet ki lehessen engedni, és utána vissza lehessen engedni. Ez a három együtt 100 centiméterrel tudja apasztani a lehetséges maximális árszintet, és akkor a Tisza völgyében lakók biztonságban élhetnek. Választani kell a két megol dás között. Én az utóbbira szavazok. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Pap János úr, a Fidesz képviselője. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Ú r! A 43. pontban van egy olyan megjelölés ismét, amiről azt gondolom, hogy értelemzavaró. Önök tesznek egy felsorolást, mely szerint erózió, szélerózió. A talajtani tudományban a szélerózió defláció, az erózió pedig a víz pusztító munkája. A FAO újabb beso rolása szerint viszont már az is elfogadott, hogy vízerózió és szélerózió. Tisztelettel arra kérem önt, hogy vagy az előbbi megoldást, ami a magyarban általános és elterjedt, eróziót és deflációt használják a törvényben, vagy pedig úgy, ahogy a FAO ezt föl sorolja, szélerózió, illetve vízerózió; akkor egyértelmű és elkülöníthető, egyébként pedig nehezen kezelhető. A következő az 54. pont. Amit ön mondott, hogy indokolt és ökológiai feltétel. Tisztelt Államtitkár Úr! Az 54. pontban önök a térségi tájrehabilit ációt igénylő területek övezetében a roncsolt felületeket veszik. Azt gondolom, ez nagyon hibás megközelítés. Komplex rehabilitáció nemcsak felhagyott bányagödröknél szükséges, hogy mondjak önnek egy példát: Szigetköz. Nem roncsolt a terület, hanem egyszer űen a Szigetköz alapját jelentő vizet - mint tudjuk - '92ben elterelték tőlünk. Azt gondolom, hogy ott komplex rehabilitációra van szükség. Talán nem véletlen, hogy egyébként a térképen kimaradt a Szigetköz komplex tájrehabilitációba sorolása. Bizony, nem a roncsolt felületeket kell csak elsősorban, hanem a helyreállítás és újrahasznosítás megfogalmazást teszem én be. A roncsolt felületek bennhagyása a rehabilitálandó területeknek jelentős és nagy leszűkítését jelentené. Az 59. pontban - higgye el nekem, á llamtitkár úr, hogy nincs ilyen, hogy rendszeres belvízjárta terület. Vízjárta terület van. Ha a folyó kilép a medréből, azt árvíznek hívjuk. A belvíz teljesen másképp keletkezik. Nagyon hibás és helytelen megfogalmazás, hogy belvízjárta terület. Higgye el nekem, és kérdezzen meg vízügyi szakembereket, nincs ilyen, hogy belvízjárta terület. Belvizes terület vagy belvízre érzékeny terület, különböző megfogalmazások lehetnek, de belvízjárta terület egészen biztosan nincs. A hullámtér, nyílt ártér, erózió, def láció ismétlődnek, ezekről nem szólnék. (Az elnök csenget.) Rendes hozzászólásra kértem, elnök úr…