Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 11 (56. szám) - Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat részletes vitája - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
1168 Tisztelt Országgyűlés! Ismét öt perc a hozzászólásokra rendelkezésre álló időkeret. Ismét felhívom a figyelmet, ahogy az előbb is, hogy a részletes vitában a módosító javaslatokról, illetve az ahhoz kapcsolódó rész ekről lehet csak beszélni. Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólási szándékát írásban előre… - megnézem, hogy jeleztee valaki. Pettkó András jelezte, ő viszont nincs itt. Megkérdezem a jelenlévőket, hogy ki kíván hozzászólni. Elsőként Lezsák Sándor úr, az MDF képviselője jelezte hozzászólási szándékát. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ha szakaszoltuk volna a vitát, akkor az első szakaszhoz szóltam volna hozzá, mégpedig az ajánlás 6. és 10. pontja alatt szerepel egyegy módosító indí tvány, és ezekkel kapcsolatban szeretném megerősíteni az indítványtevő gondolatait, és a tisztelt Ház figyelmébe ajánlani. Ebben a módosító javaslatban egyrészt Endre Sándor és Balsay István képviselőtársaim, valamint a másikban Balsay István képviselőtárs am egy kiegészítést javasol. Az ajánlás 6. pontjáról beszélek. Érdemes felolvasni ezt a kiegészítést, hiszen egy új meghatározást javasol bevezetni Balsay képviselőtársam; idézem: “A határon átnyúló térség: olyan területi egység, amelynek Magyarország terü letén található része szerves kapcsolatban van az országhatáron túli területekkel, és a Magyarország területén fekvő térség fejlesztését befolyásolják az országhatár túloldalán zajló természetes folyamatok vagy gazdasági és területrendezési változások.” A módosító javaslattal egyébként a területfejlesztési bizottság egyetértett, a többi bizottság nem értett egyet. Amiért én most ezt itt az MDF nevében megerősítésre javaslom, a következő. Az általános vita során felmerült, hogy ez a területrendezési terv nem emeli ki azokat a határ menti területeket külön övezetté, amelyek földrajzi elhelyezkedésükből adódóan szervesen illeszkednek valamely szomszédos ország határ menti területéhez. Különös tekintettel arra, hogy az Európai Unió kiemelten segíti a határ menti térségek közös területrendezési elképzeléseit, hiányoltuk mi az általános vita során e kérdés kezelését. Nyilván könnyebb megszerezni azokat a támogatásokat az európai uniós közös kasszából, ha az országos területrendezési terv megkülönböztetett módon kül ön kezeli ezeket a térségeket. Ilyen már elkészült közös területrendezési terve van a VágIpoly közötti szlovákiai és magyarországi kistérségeknek. Hasonló jó együttműködés révén alakult ki a SalgótarjánLosonc kistérség közös területrendezési elképzelése. A másik javaslat, amely idetartozik, és tulajdonképpen fogalmat határoz meg, pontosít, az ajánlás 10. pontja alatt szerepel, és az általam oly sokat kimondott, bár nehezen kimondott elsivatagosodásról szól. Itt azt javasolja Endre Sándor és Balsay István, hogy határozzuk meg pontosan a törvénytervezetben az elsivatagosodó térség fogalomkörét. Ezt egyetlen bizottság sem támogatja, de nem ok nélkül vetik fel ezt Endre Sándor fideszes képviselőtársam gondolatával a DunaTisza közéről, hiszen ott nap mint nap érezzük ennek a következményeit. A FAO egyik közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése a fokozatos éghajlatváltás következményeit leírva nevesítetten említi a DunaTiszaközi homokhátságot mint elsivatagosodó területet. Ennek a gondnak a megoldását már több éve hatályos országgyűlési határozat is előírja, és célszerű lenne ezeket az éghajlatváltozás miatt elsivatagosodó területeket külön térségnek tekinteni a területrendezési tervben. E gondolatokkal hívom fel államtitkár úr figyelmét e két módosító java slatra. Csak példaként említem, hogy az elmúlt évben az ország több területén huzamosan belvíz öntötte el a mezőgazdaságilag művelhető vidék egy részét, ennek ellenére a homokhátságon 2030 évvel ezelőtt még vizet adó, ma már évek óta száraz gémeskutak túl nyomó többségének alja változatlanul száraz maradt.
