Országgyűlési napló - 2002. évi téli rendkívüli ülésszak
2002. december 18 (44. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadás... - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
232 Tisztelt Országgyűlés! Ezeknél az új módszereknél, ezeknél az új megfigyeléseknél szeretnék utalni egy nagyon alapvető megállapításra, amely úgy szólt, és itt szeretnék viszonylag pontosa n idézni: ha az Alkotmánybíróságot úgy fogjuk fel - mondta Lenkovics Barnabás úr az alkotmányügyi bizottsági ülésen , mint a jogalkotás alkotmányosságának őrét, akkor az ombudsmanokat mi úgy fogjuk fel, mint a jogalkalmazás alkotmányosságának a felügyelői t, ellenőreit. Ilyen értelemben az alkotmánybírósági határozatok joggyakorlatba való átvitele és a gyakorlati érvényesülése fő célként szerepel terveinkben, és így egyre több ajánlásban, most már a jogszabályhelyek mellett, több alkotmánybírósági határozat ot és az azokban megjelölt kereteket, értékeket, elveket hangsúlyozzuk, hogy ez átmenjen a gyakorlatba is. Ezen ombudsmani megállapításban találtunk elemzéseink során komoly minőségi változást a biztosok munkájában, tevékenységében. De ugyanezt a gondolato t fejtette ki Takács Albert általános helyettes úr is, aki ugyancsak arról beszélt, hogy az eddigi alapjogokon túl, beleértve a harmadik generációs jogokat is, az alkotmány rendelkezéseinek és az alkotmánybírósági határozatokból leszűrt, szélesebb körű, se gítő és elemző munkára készülnek a jövőben. Természetesen ehhez megfelelő intézményrendszer kell, megfelelő személyi állomány kell, ehhez megfelelő anyagi és technikai felszereltségre van szükség. Mi magunk is nagy örömmel nyugtáztuk azt, hogy végre megold ódott a hivatal méltóbb elhelyezésre. Örömmel nyugtázzuk azt, hogy a kipróbált szakembergárdát az új vezetés megőrizte és tovább foglalkoztatja, és bizonyos örömmel tölt el minket az is, hogy a nem könnyű költségvetési helyzetben azért valamivel több jut a z intézmény számára a jövő feladatainak megoldására. Tisztelt Országgyűlés! Ki kell emelni azt, hogy a magyar rendszer az ombudsman funkciójának a meghatározásakor az alkotmányvédő funkciót helyezi előtérbe, és az alkotmányos jogállam egyik alapintézményén ek tekinti - mint már utaltam rá - magát az ombudsmani intézményt is. Örömmel üdvözöljük azokat az elképzeléseket és azokat az újításokat, amelyeket gyakorlati segítségként kívánnak az uniós csatlakozás kapcsán a hozzájuk forduló állampolgároknak adni. Töb ben felvetették már, a bizottsági vitákban is felvetődött magának az intézményrendszernek a továbbfejlesztése, annak esetleges bővítése, a nyolcéves törvény módosításának, esetleg újragondolásának a lehetősége is. Én azt hiszem, hogy alapjában véve a hatál yos törvény megfelel azoknak a gyakorlati elképzeléseknek, amelyeket ma is támasztunk az intézménnyel szemben, tehát gyökeres átalakítását - egyes területeket kivéve , azt hiszem, pillanatnyilag nem kell szorgalmaznunk. Eltérő a megítélése a közelmúltban bekövetkezett törvénymódosításnak. Ez valóban egy alkotmánybírósági határozat alapján került be annak idején a jogalkotási tervbe, és eltér a vélemény arról is, hogy elégséges volte a tevékenységi kör bővítése, avagy tovább is lehetett volna menni, és ind okolt volte - márpedig itt az alkotmánybírósági határozat is úgy szólt - az ügyészség tekintetében az a szűkítés, ami aztán a törvényben megfogalmazódott. Alapjában véve azonban az a véleményünk, hogy ez a módosítás nem volt annyira jelentős módosítás, am i alapjaiban megváltoztatta volna az országgyűlési biztosok munkájának kereteit. Inkább a gyakorlat az, ami a szélesítés irányába hat, és inkább azok az elterjedőben lévő, helyes irányú gyakorlati módszerek azok, amelyek eredményesebbé teszik a munkát. A b izottsági vitában is kérdeztünk arra vonatkozóan - ma is felvetődött itt a plenáris ülés előtt , hogy az ajánlások kellő talajra hullanake, hogy az ajánlásokban megkeresett szervek a megfelelő intézkedéseket határidőben megteszike vagy egyáltalán megtes zike, ezeknek a visszajelzése megtörténike, és működike már egy olyan utóellenőrzési rendszer, ami ezek végrehajtását is figyelemmel kíséri. Egyetértünk azzal a megállapítással, hogy minél fejlettebb egy vizsgált intézmény, minél magasabban helyezkedik el az állami élet hierarchiájában, avagy minél szélesebb embertömegekkel foglalkozik, annál termékenyebb talajra hull az ombudsmani megkeresés. Mire gondolok itt? Konkrétan arra, hogy a minisztériumok és főhatóságok nemcsak reagálnak, hanem rendszeresen e leget is tesznek az ajánlásban foglalt kéréseknek, továbbá arra gondolok, hogy