Országgyűlési napló - 2002. évi téli rendkívüli ülésszak
2002. december 18 (44. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szól... - DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos, a napirendi pont előadója:
221 alacsony százalékhoz képest is tovább csökkent a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos beadványok száma, valamint csökkent a jogszabályvéleményezések száma is. Ezek a csökkenések természetesen tetten érhetők a második félévben. Ugyanakkor nem csökkent az adatvédelmi nyilvántar tásba történő bejelentkezések száma. Jelenthetem az Országgyűlésnek, hogy ebben az évben visszaállt az eredeti - úgymond - rend, vagyis ez a bizonyos 10 százalékos csökkenés már eltűnt az eddigi ügyfélforgalmunkból, és lényegesen emelkedett a véleményezésr e megküldött jogszabályok száma is. Természetesen ezen a ponton nem lehetünk teljesen elégedettek, hiszen a jogszabálykészítők, előterjesztők időnként még mindig elfelejtik az adatvédelmi biztosnak megküldeni a jogszabályokat. Én a személyes tapasztalatom alapján azonban azt mondhatom, hogy érzem azt a presztízst, amit az adatvédelem kivívott, és a parlamenti vita során az adatvédelmi biztos véleményét figyelembe veszik. A megválasztásomkor, illetve a beszámolónak a parlamenti bizottságokban történő megvit atásakor is jeleztem, hogy folyamatosan fogom áttekinteni a jogszabályvéleményezésre meg nem küldött jogszabályokat. Ez jelenleg is folyamatban van, és ennek eredményeként elképzelhető jogszabálymódosítási indítvány is. A 2001. év nem volt átlagos abból a szempontból sem, hogy ez volt az első olyan év, amikor a népszámlálás az adatvédelmi biztos közreműködésével, úgymond az adatvédelmi biztos felügyelete mellett folyt. Viszont ennek a lezáró aktusaként azt a megállapítást, hogy az adatvédelmi biztos közre működése kapcsán a népszámlálás teljes rendben zajlott le, megtehettem már a hivatali időm alatt, és egy ilyen tartalmú levélben jeleztem ezt a Statisztikai Hivatal vezetésének is. Nem volt átlagos az előző év abból a szempontból sem, hogy míg az adatvédel mi biztos tevékenységének 6 éve alatt elértük, hogy a panaszbeadványok inkább a magánszektorra vonatkoztak, ez az előző évben tulajdonképpen megfordult. (13.20) Két konkrét dologhoz köthető ez, egyrészt a népszámláláshoz, másrészt a Millenniumi Országjáróv al kapcsolatos postázási gyakorlathoz, ami megnövelte a panaszbeadványok számát, ami az előző évben ismét az állami szektor javára billentette a mérleget. Az ombudsman szakmai tevékenységének objektív mérlege is lehet a vonatkozó bírói gyakorlat ismerete, annak áttekintése. Az elmúlt évvel kapcsolatos ügyekhez viszonyítva egy pró és egy kontra bírósági döntés volt: a Millenniumi Országjáróval kapcsolatban az adatvédelmi biztos álláspontját erősítette meg a bíróság jogerős döntésében; ugyanakkor a parkolótár saságok adatkezelési gyakorlatával kapcsolatban nem állapította meg a joggal való visszaélést a többlépcsős adatkérést illetően, tehát nem az adatvédelmi biztos álláspontját fogadta el a bíróság. Parlamenti bizottsági meghallgatásaim során felvetődött az a z igény, hogy a plenáris ülés keretében egypár gondolat erejéig térjünk vissza arra a jogszabálymódosítási szükségességre, amely az adatvédelmi törvény előtt áll. Ebben az évben az Európai Unió Bizottsága Műszaki Támogatási és Információcsere Hivatalának szakértői Magyarországra látogattak, hogy megvizsgálják, megnézzék, a magyarországi adatvédelmi adminisztratív infrastruktúra be tudjae fogadni az Európai Unió adatvédelmi jogalkotását, annak meghonosítását. A szakértői látogatás eredményei egy összesítő jelentésben láttak napvilágot, ennek részletei beépültek az országjelentésbe is, amelynek az volt a lényege, hogy az adatvédelmi biztos hivatala, illetőleg az adatvédelmi jogalkotás alkalmas arra, hogy az európai adatvédelmi jogalkotást befogadja. Ez a jel entés is megállapította, hogy semmiféle olyan dolog nem történt, amely megkérdőjelezné Magyarországnak az adekvát védelmet nyújtó minősítését. Ugyanakkor bizonyos kritikai észrevételeket is tartalmazott ez a jelentés. Megállapította, hogy az adatvédelmi tö rvény a csatlakozás pillanatára módosításra szorul, legalább abban a vonatkozásban, hogy a határon átlépő adattovábbítás az Unió területére abban a formában történjen meg, amit az erre vonatkozó irányelv megkíván. A jelentés kritikákat fogalmazott meg abba n a vonatkozásban is, hogy
