Országgyűlési napló - 2002. évi téli rendkívüli ülésszak
2002. december 18 (44. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szól... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TAKÁCS ALBERT, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettese, a napirendi pont előadója:
211 A megoldás ebben a tekintetben sem lehet a különbségekből adódó feszültségek szítása, hanem éppen ellenkezőleg, azok feloldása. Az emberi jogok tekintetében ennek nem az eltérése k, hanem a lényegi kérdésekben vallott és nagy számban előforduló azonosságok felkutatását és kiemelését, hangsúlyozását kell jelentenie. Nevezhetjük ezeket a Földünk tucatnyi nagy civilizációja számára egyaránt elfogadható emberi jogi minimumoknak, amelye k megtalálása és ezzel a civilizációk összecsapásának elkerülése a XXI. század kezdetének legsürgetőbb, egyben legnehezebb feladata. Ezen emberi jogi minimumok köre azután kis lépésekkel, békés eszközökkel, de folyamatosan bővíthető. Lényegesen könnyebb le nne ezzel a feladattal megbirkózni, ha jelenünk és jövőnk legalapvetőbb értékei tekintetében előbb kicsiben - mondjuk magyar nemzeti keretek között - sikerülne a legalapvetőbb értékminimumok tekintetében nagy fokú toleranciával megegyezésre jutni. Az ember i jogokról és alapvető szabadságokról vallott eltérő ideológiai, politikai, törvényhozási és jogalkalmazási felfogások ütközése esetén a konszenzus keresésében és kialakításában az ombudsmanra biztosan lehet számítani. Köszönöm önöknek eddigi bizalmukat és megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Takács Albertnek, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének. DR. TAKÁCS ALBERT , az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettese, a napire ndi pont előadója : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves érdeklődő Hallgatók! A finom és bonyolult szerkezetek kortárs mestere, a híres órás, GerdRüdiger Lang mondta egyszer, hogy az egész nem azonos a részletek összességével. Ennél rövidebben nehéz len ne az emberi jogok mai funkcióját és jelentőségét jellemezni. A modern alkotmányos állam a jogszabályok tömegét alkotja abban a hitben, hogy az életviszonyok stabilabbak, átláthatóbbak, kiszámíthatóbbak, egyszóval alkotmányosabbak lesznek. A sok részletsza bály azonban nem visz közelebb a teljességhez, mert az tényállásokkal, előírásokkal, szankciókkal megragadhatatlan. Az emberi jogok nem a részletek pozitív szabályozására törekszenek, hanem valamely jogi alapértéket elvi általánosságban fogalmaznak meg köv etelményként, elvárásként. Bármennyire is igyekeznek a tételes jogszabályok az emberi jogok tartalmát a normaszövegbe átültetni, mindig marad az emberi jogi elveknek olyan tartománya, amely a normában nem kapott helyet. Az emberi jogok ennek a tökéletlensé gnek a legfontosabb korrekciós eszközei. A jogrend érvényesülése akkor felel meg az alkotmányosság követelményeinek, ha az adott élethelyzetben a tételes jog részletező szabályrendszere és az emberi jogok alapelvi követelményei egyszerre érvényesülnek. Az emberi jogok objektív értéktartalmának egyaránt át kell hatnia a jogalkotást és a jogalkalmazást, az emberi jogok kisugárzó hatása csak így biztosítható. Az emberi jogok biztosítása komplex feladat, még akkor is, ha az alkotmányok az ezzel kapcsolatos teen dőket általában több szervre bízzák. A magyar országgyűlési biztosok különös jelentőségét az adja, hogy az emberi jogok alkotmányos védelmének jogával felruházott másik szerv, az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja a hatósági jogalkalmazás alkotmányosságát, az ombudsmanok feladata viszont éppen ez. Az országgyűlési biztos személyes intézmény. Egyrészt azért, mert annak ellenére, hogy munkáját magasan képzett köztisztviselőkből álló hivatal segíti, a panaszokkal és vizsgálatokkal kapcsolatos valamennyi érdemi döntést maga hozza meg, de azért is, mert feladatköre olyan széles, hogy azt szükségképpen személyessé teszi a tisztség betöltőjének szerepfelfogása. A biztos stílusa lehet inkább érdekvédői vagy jogvédői, tevékenysége irányulhat a jogsérelmek megelőzésére vagy utólagos orvoslására, hagyatkozhat az állampolgári panaszokra, vagy vizsgálódhat hivatalból.
