Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 2 (24. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - HORVÁTH CSABA (MSZP):
995 Az egyik szokatlan, bár örvendetes dolog, hogy van egy kormány, ez történetesen a Medgyessykormány, am elyik néhány hónap leforgása alatt kétszer csökkent adót - egyszer szeptember 1jén és egyszer január 1jén , és néhány ellenzéki képviselőtársamnak nehézséget okoz ennek összesített hatásainak a kiszámítása. A másik szokatlan dolog, ami, úgy látom, megza varta az ellenzéki képviselők egy részét, az pedig az, hogy szokatlan módon ez a törvényjavaslat egy tekintetben, a személyi jövedelemadó törvény tekintetében két évre tartalmaz törvényi előírásokat. Nem tervet, nem szándékokat: törvényi előírásokat, kedve s Révész Máriusz képviselőtársam. Magyarán a 2003as adótábla mellett - ha az Országgyűlés és önök is megszavazzák - már a 2004es adótáblát is megszavazzuk. Nem terveket szavazunk meg, hanem törvényeket. Az Országgyűlés döntését követően 2004ben 18 száza lékosak, 26 százalékosak és 38 százalékosak lesznek az adókulcsok a mostani 20, 30 és 40 százalék helyett. Képviselőtársamnak mondom: elhiszem, hogy szokatlan dolog adótörvényt vagy adótörvénynek egy részét két évre előre törvényben rögzíteni, de mi vettük magunknak ezt a bátorságot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Normál fölszólalásra megadom a szót Horváth Csabának, a Magyar Szocialista Párt képviselőjé nek. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. HORVÁTH CSABA (MSZP) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Révész Máriusz hihetetlenül bölcs, ám a szakemberek számára kissé érthetetlen beszéde után - érteném egyébként, ha a tév é nyilvánossága közvetítené az előadást, így kevésbé érthető , megpróbálom megvilágítani azokat a fejezeteket, amelyek elolvasására nem sikerült sort keríteni. (Dr. Szakács Imre: Rendes vagy!) A családok jövedelmi pozícióját a vagyon mellett a keresetek, a munkajövedelmek nagysága, továbbá a társadalombiztosítási, illetve a szociális juttatások adják. Ahhoz, hogy az állam jóléti politikája megvalósuljon, egy meglehetősen összetett eszközrendszerre van szükség. A társadalmi csoportokat különböző eszközökkel lehet és kell elérni. Ebből az adópolitika csak az egyik - igaz, az egyik legfontosabb - újraelosztó mechanizmus. A kormány által az adó- és járulékrendben a 2003. évre vonatkozóan javasolt módosítások alapvetően egy átlátható és kiszámítható adópolitika kialakítására irányulnak. A személyi jövedelemadóztatás módosítása által alapvetően a lakosságot érintik, de érdemi terheléscsökkenés jelenik meg a vállalkozások számára is. A személyi jövedelemadó esetében általános adópolitikai célok: az adóterhelés csök kentése, a megtakarítások ösztönzése, az egyéni vállalkozások működési feltételeinek javítása, az adminisztráció egyszerűsítése. Az ennek érdekében bekövetkezett módosítások közül néhányat emelnék ki. A változatlan adókulcsok mellett az adósávok szélesedne k. Azt hiszem, érthető, hogy az adósávok szélesítésével is lehet pluszjövedelmeket biztosítani a lakosság és az adózók számára. Az adótábla 2003. évi sávhatárainak növekedési mértéke meghaladja mind az infláció, mind a várható bruttó keresetnövekedés mérté két. Mivel az alsó sávhatár 8,3 százalékkal, a középső 12,5 százalékkal emelkedik, ami a 4,55 százalékos infláció és a mintegy 7,4 százalékos bruttó keresetnövekedés mellett is az adóterhelés csökkenését eredményezi. (18.40) Az adósáv szélesítésének, vala mint a bruttó bérek és keresetek növekedésének összhatásaként egyértelmű nyertesek azok, akik a 30 százalékos adókulcs felső régiójában foglaltak helyet, mivel az adott év átlagkeresetéhez képest a legfelső kulcs alsó határa emelkedik. Ez az érték a bruttó átlagkereset 82 százalékáról 2003ban 85 százalékra növekszik. Ez annyit jelent tehát, hogy az átlagos adóterhelés jövőre legalább 4 százalékkal csökken. Az egy, illetve több gyermeket nevelőknél a csökkenés még nagyobb. A bérjövedelem után érvényesíthető adójóváírás mértéke változatlan, azaz 18 százalék, havi felső határa 9 ezer forint. Az adójóváírás igénybevételének határa
