Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 2 (24. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. VILÁGOSI GÁBOR jegyző: - ELNÖK (Mandur László): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
988 meghaladta a 20 százalékot. Azt hiszem, az adótörvényeket is érdemes ebből a szempontból végignézni, hogy mi is lett az ígéretekkel. Nézzük meg, hogy mit ígért a Szabad Demokraták Szövetsége rengeteg gigaposzteren, p lakáton a magyar választóknak! Előttem láthatják: azt ígérték, hogy 18 százalékos személyi jövedelemadót fognak mindenkinek a számára elérhetővé tenni, illetve biztosítani. Az MSZP ezzel szemben azt ígérte, hogy megtartja a háromsávos adórendszert, de 13 s zázalékra, 25 százalékra, illetve 40 százalékra mérsékli az adókulcsokat, sőt a 40 százalékos adósáv alsó határát 2,3 millió forintra emeli fel. Nos, el tudom képzelni, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy megkezdődtek a koalíciós tárgyalások. Az MSZP azt mond ta, hogy 13, 25, 40 százalékra kell mérsékelni az adókat, az SZDSZ azt mondta, hogy 18 százalékra. Hosszasan vívódtak, megállapították, hogy koalíciós kormány van, egyezségre kell jutni. Gondolkodtak, hogy hogyan is tehetnék ezt meg, végül megkötötték a ko mpromisszumot, senkinek nem teljesítik egyetlen ígéretét sem, ezért nulla százalékkal csökkentették az adókulcsokat. Sem az MSZPnek, sem az SZDSZnek nem teljesült ez az ígérete, maradt a megállapodás, a kompromisszum nulla százalék. Ahhoz képest, hogy ed dig folyamatosan száz százalékot hirdettek magukról, ez azért nem kis teljesítmény. Ez problémákat okozott, hiszen a Szabad Demokraták Szövetsége teliplakátolta a várost, hogy 18 százalék lesz az adókulcs. Meg is állapodtak, hogy ezt úgy fogják ellensúlyoz ni, hogy mindig elmondják a következőket: a kormány tartja a szavát, jelentős az adócsökkenés, és egyébként igazságosabb lesz így az adórendszer. Ezt folyamatosan minden hozzászólás elején elmondják, érdemes ebből a szempontból a most előttünk fekvő adóren dszert végignézni. A PM adatai szerint, hivatalos adatok szerint 1,4 százalékos az adócsökkenés mértéke. Igen ám, de hogy a magyar állampolgárok a következő évben hogyan fognak élni, az nemcsak az adócsökkenés, illetve az adótábla megváltoztatásától függ, hanem attól is, hogy milyen kondíciókat fog a kormány, illetve a munkaadó biztosítani a munkavállalóiknak. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Példátlan eset történt a bértárgyalásokon: a kormány 3 százalékos bruttó bérnövekedésre tett javaslatot. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint az a példátlan eset történt, hogy a munkavállalók azt bizonygatták, hogy ők ennél többre is képesek. Egy magát baloldalinak nevező kormány a bértárgyalásokon azt mondta, hogy nem, 3 százalék legyen, és arra tett javaslatot a munkaadóknak, hogy kevesebb béremelést fizessenek az embereknek. Azt gondolom, hogy ez példátlan. Azzal indokolta ezt a kormány ezeken a tárgyalásokon, hogy jelentős adócsökkenés lesz, és emiatt több marad az emberek zsebében. Tisztelt hölgyeim és uraim, 1,4 százalék a PM hivatalos adata szerint az adócsökkenés, ebből kifolyólag tett a 3 százalékos bérnövekedésre javaslatot a kormány. Hogy ebből nem lesz a következő időszakban jelentős reálbéremelés, abban, azt hiszem, mindannyian biztosak lehetünk. Helyes volt tehát Orb án Viktor miniszterelnök úrnak az a felvetése, hogy ragaszkodni kell a reálbérek folyamatos növeléséhez. (18.10) 2,3 millió forintra sem növekedett a legfelső kulcs bevezetésének az alsó határa, 1 millió 350 ezer forintnál tart ez az összeg. Ha megnézzük, és komoly hatástanulmányokat készítünk, és megvizsgáljuk a 3 százalékot, az 5 százalékos inflációt és ennek az adórendszernek a hatását, akkor bizony az derül ki, hogy az átlagbér felett kicsivel már a reálbérek ezen paraméterek mellett csökkenni fognak, t ermészetesen az utolsó négy hónaphoz képest. Szabó Zoltán többször is elkövetett egy apró csúsztatást itt a parlamentben. Az előző évhez, azaz a 2002es év egészéhez viszonyította a bérnövekedés mértékét, és ki tudta mutatni, hogy így növekszik, de ha az u tolsó négy hónaphoz, tehát az októberhez, novemberhez, decemberhez viszonyítunk, akkor bizony ehhez képest reálbércsökkenéssel kell számolniuk az alkalmazottaknak. Azt is hallhattuk többször, hogy az adórendszer igazságos. Két példát hadd mondjak erre! Nég y éven keresztül hallottuk, hogy az alacsony jövedelműek nem tudják igénybe venni a családi