Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 2 (24. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz):
985 jogosulatlanul bizonylatot bocsátott ki. Ezzel a módszerrel tehát a költségvetés jogszerűen hozzájut a számlabefogadásra adóalanyisággal nem rendelkezők által áth árított adó összegéhez is. Ezen személyek azonban ettől a rendelkezéstől függetlenül nem válnak adóalannyá, és mivel nem kapnak adóalanyiságot, az általuk áthárított adó összege továbbra sem igényelhető vissza. Az alapproblémát tehát nem orvosolta a törvén yjavaslat, a számla befogadója pedig továbbra sem gyakorolhatja levonási jogát. A számlabefogadó védelmét célzó másik módosítást a javaslat 65. §a tartalmazza, mely az áfatörvény 44. § (5) bekezdését módosítja. Az újonnan megfogalmazott törvényszöveg kieg észíti az eddig is hatályban volt rendelkezést, ami szerint a számla kibocsátója a felelős a számla adattartalmának valódiságáért. A módosítás szerint a bizonylatban vevőként feltüntetett adóalany adózással kapcsolatos jogai nem sérülhetnek, ha az adókötel es tényállás alapján a termékértékesítés, illetve a szolgáltatásnyújtás körülményeit figyelembe véve kellő körültekintéssel jár el. Ehhez a szövegezéshez hozzá kell fűznünk, hogy az eredeti, eddig hatályban volt mondat sem befolyásolta a Legfelsőbb Bíróság ot a számlabefogadó objektív felelősségét kialakító gyakorlatában. A számla alaki, tartalmi hibája eredményezhet ugyan kártérítési tényállást a számlakibocsátó és a számlabefogadó között, ugyanakkor azonban a számla befogadója továbbra sem érvényesítheti a dólevonási jogát, hiszen az adólevonási jog kizárólag hiteles bizonylat alapján gyakorolható. A kártérítési felelősségi tényállás fennforgása pedig nem teszi hitelessé az amúgy alakilag, tartalmilag hibás bizonylatot. Így a javaslat semmiben sem mentesíti a vétlen befogadót a továbbra is ránehezedő objektív felelősség gazdasági kockázata alól. A számlabefogadó jogai a módosítás előtt és után nem sérülnek. Ezek a jogok pedig a számlabefogadó azon jogai, melyek szerint ő a hiteles bizonylat alapján gyakorolha tja adólevonási jogát. A számlakibocsátó felelőssége a bizonylatot továbbra sem teszi hitelessé. Így továbbra sem keletkezik a bizonylat alapján adóelvonási jog, amely így értelemszerűen nem is sérülhet, akár kellő körültekintéssel járt el a számlabefogadó , akár nem. Magam sem vélem úgy, hogy a törvényjavaslat megfogalmazói az egyet fizet, kettőt kap akciók áfatörvénybe való hézagmentes beillesztésének érdekében több figyelmet fordítottak ezen problémák megoldására, mintsem a számlabefogadó gazdasági kockáz atának enyhítésére. S magam sem hiszem, hogy így kerülhetett a törvénytervezet szövegébe egy valójában súlytalan és célját el nem érően megfogalmazott szöveg. A kormányzat egyébként kivette az áfamentes tevékenységek közül az összes jogi tevékenységek, ide értve tehát a közjegyzők, az ügyvédek és más jogi tanácsadók által nyújtott jogi szolgáltatásokat is. Így ők csak adminisztrációs terheik megnövekedésével kell hogy számoljanak, hiszen szolgáltatásaik után az áfát nem ők, hanem ügyfeleik fogják megfizetni. Ez a törvényjavaslat éppen ezért nem jelent mást, mint az ügyvédi és más jogi tanácsadói vagy az igazságügyminiszter által meghatározott közjegyzői munkadíjak 25 százalékos megemelését. A díjak egy része nem szabad megállapodás tárgya, ezért a törvényjav aslat áremelése direkt érvényesül. Ennek az intézkedésnek én csak egy kézenfekvő magyarázatát látom: a kormányzat nyilván szem előtt tartotta a mondást, miszerint a halál és az adófizetés mindenkit utolér. Most morbid módon nem tettek mást, csak e két tény t összekapcsolták, így lassan, ha a halál jelen idő szerint még nem is vált áfaköteles tevékenységgé, a hagyatéki eljárás és a hagyaték átadása már mindenképpen. Gondolom továbbá, hogy ez az intézkedés a kormány lakáshitelpolitikájának jelentős részét is képezi. A lakáshitelszerződések megkötésekor általános követelménnyé vált a hitel folyósítása előtt, hogy a szerződéseket közjegyző előtt foglalják okiratba. A közokirat elkészítésének eddig sem csekély díján felül az állam is nyer most 25 százalékot. Ebb en az lesz a legszebb, hogy a hitelfelvevők nem az államra, nem az MSZPre, nem az SZDSZre, hanem legfeljebb a bankjukra
