Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 2 (24. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZABÓ LAJOS (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - TÓTH SÁNDOR (MSZP):
976 A Fidesz vezette kormány a családi kedvezmény bevezetésével egy időben csökkentette az adójóváírás összegét. Nem igaz az, hogy a családi adókedvezmény nem egy jó adónem. Mi is azt mondjuk, hogy bizonyos mértékig ez egy jó elem. Ugyanakkor ez nem mindenkinek jelenthet teljes hozzáférést. '99ben kialakult az a helyzet, hogy a bér utáni adójóváírás összege 77,7 milliárd forinttal kevesebb volt, mint '98ban - ekkor lépett be a családi adókedvezmény , aminek az összege 1999ben 33 milliárd forint volt, azaz 44 milliárd forintot kivettek az állampolgárok zsebéből. Tisztelt Képvi selőtársaim! Az adójóváírás és a családi adókedvezmény funkciója és célja más. Míg az adójóváírás a munkavállalás ösztönzésének egyik eszköze, illetve ebben az adójóváírásban van elismerve bizonyos olyan tényező is, hogy míg az egyéni vállalkozók életvitel ükhöz szükséges költségeik egy részét leírhatják adójukból, addig a munkavállalók ezt nem, és a társadalmi igazságosság ezt megköveteli, így az adójóváírás mértékének emelése nemcsak a gyermektelen alkalmazottaknak kedvező lépés, hanem az alacsony adókötel es jövedelemmel rendelkező adózók közül még két csoportnak is kedvez; nevezetesen: az egygyermekes családokat, illetve azon szülők többségét is preferálja, akikkel eddig nem tudták megosztani a kedvezményt. Mivel az 50 százalékos béremelés megtörtént, várh atóan emelkedni fog azok száma is, akik az adókedvezményt maximálisan igénybe fogják tudni venni. Nem igazán elegáns dolog az, hogy a legfelső adókulcsba az átlagkeresetek egy része a sávhatárok fixálása miatt becsúszik, de figyelembe kell venni - és a mat ematikai modellek ezt követik - az adójóváírás mértékét. E két tényezőt együttesen nézve állapítható meg az, hogy 2003ban igenis jövedelempozíciójavulás következik be a lakosságnál, és igazából ez a döntő. Amikor kiszámolják majd a dolgozók, hogy mennyi pénz marad a borítékban, akkor tapasztalni fogják, hogy igenis ez az adótörvény számukra kedvező. Számításaim szerint körülbelül hárommillió magánszemélynek ez mindenképpen javítani fogja a jövedelempozícióit. Az, hogy a jövedelemsávok emelkedjenek, vagy a z adókulcsok csökkenjenek, mindig egy hosszas szakmai vita tárgya, de az elemzések azt mutatták, hogy a sáveltolásnak nagyobb az adóterheléscsökkentő hatása ott, ahol a jövedelmek leginkább csoportosulnak; 100 ezer forint sáveltolás több mint 10 milliárd forintos adótehercsökkenést eredményez, míg az 1 százalékos adócsökkenés ennek körülbelül a felét, 60 százalékát. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután így újra átvettük a személyi jövedelemadószabályokat, szeretnék számos új kedvezményről is szólni. Ezek eg yrészt a jólét területét, a felnőttkori képzés elősegítését, a munkavállalói tulajdon ösztönzését, a biztosítási kedvezményt, a lakásszerzési kedvezményt érintik, másrészt a vállalkozások működését segítik elő. Itt szeretnék szólni az őstermelő ket illetően a 350 ezer forintra emelkedő adómentes határról, illetve arról, hogy az a diszkriminatív szabályozás megszűnik, hogy egy ágazaton belül a mezőgazdasági kistermelők a családi gazdálkodókkal szemben négymillió forintig élvezhették a kedvezményes adózás hatását, így most minden egyes mezőgazdasági őstermelőnél hatmillió forintra emelkedik. Azt hiszem, hogy ez a vidéken élőknek jelent nagy könnyebbséget. A társadalombiztosítási járulékokról szeretnék még néhány szót szólni. A magánnyugdíjpénztári tagdíj 8 százalékra való emelése szerintünk elkerülhetetlen. Amikor a magánnyugdíjpénztárak megkezdték működésüket, mi körülbelül egymillió taggal számoltunk; ehhez képest nagyságrenddel többen léptek be ebbe a pénztárba, bizonyítva azt, hogy ez nem is oly an rossz megtakarítási forma, és az öngondoskodásnak rendkívüli módon megfelel. Nem lehet őket olyan helyzetben hagyni, miután az előző kormány nem emelte törvény szerint 6 százalékról 8 százalékra a nyugdíjpénztári tagdíjak befizetését, hogy ez a csoport hátrányba kerüljön. Tisztelt Képviselőtársaim! A változások iránya természetesen roppant szerteágazó. Amit kiemeltünk, és amiről az eddigi vita is szólt - hogy azok a kívánatos adópolitikai szabályok, hogy csökkenjen az adóterhelés, egyszerűsödjön az admin isztráció, és a vállalkozások ösztönzése valósuljon meg , úgy érezzük, ez az adócsomag tartalmazza, ezért javasoljuk a parlamentnek jóváhagyásra.
