Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 10 (17. szám) - A magyar függetlenség napjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
98 Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat azon jogi aktu sok sorába tartozik, amelyek egy, a magyar nemzet számára jelentős eseményre kívánnak emlékezni és emlékeztetni. 1991. június 19én hagyta el Magyarország területét az utolsó szovjet katona. Ezzel magvalósult a magyar nemzet évszázados álma, az ország telj es függetlensége. Teljesült a törökellenes küzdelmek, a Rákócziszabadságharc, az 184849es forradalom és szabadságharc, az őszirózsás forradalom, az antifasiszta ellenállás és az 1956os forradalom és szabadságharc legfőbb célkitűzése. Ez betetőzése volt annak a folyamatnak, amely az 1989. évi nemzeti kerekasztaltárgyalásokkal kezdődött, s amelynek fontos eseményei voltak: az alkotmánymódosítás, a Magyar Köztársaság kikiáltása, az 1990. évi első szabad választások, az új Országgyűlés és kormány megalakul ása, valamint az önkormányzati rendszer létrejötte. Ezekkel az eseményekkel megteremtődtek a politikai és közjogi feltételek a függetlenség helyreállításához. A folyamat megindításában nagy szerepe volt a korábbi demokratikus ellenzéknek, az újonnan alakul t demokratikus pártoknak és a volt állampárt reformerőinek egyaránt. Szükség volt ugyanakkor a nemzetközi környezet kedvező alakulására is. 1989ben már egy más, maga is változó Szovjetunió volt a szomszédunk. A környező országok mindegyikében recsegettro pogott a túlhaladott rendszer. E kedvező átalakulásnak azonban hazánk nem csupán passzív szemlélője, haszonélvezője volt. A Némethkormány egyik történelmi érdeme, hogy bátor döntésével az itt tartózkodó NDKállampolgárok előtt a határ megnyitásával hozzáj árult a diktatórikus keletnémet rendszer bukásához és a német egyesítéshez. Ugyanakkor e kedvező átalakulások tették lehetővé, hogy 1990. március 10én Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter aláírhatta a megállapodást a szovjet csa patok teljes kivonásáról. 1991. június 19én a megállapodást végrehajtva az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét, hazánk visszanyerte teljes függetlenségét. Ez a nap - ahogy a preambulum is fogalmaz - történelmi fordulópont. Méltó arra, hogy az Országgyűlés törvényben örökítse meg a jelentőségét, és nemzeti ünneppé nyilvánítsa; nemzeti ünneppé, mint az államalapítás és nagy forradalmaink évfordulóját, olyan ünneppé, mely nem szétválaszt, hanem összeköt - összeköt, mert a függetlenség min dannyiunk közös értéke. A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja mindezek alapján támogatja a kormány által benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszön öm a képviselő úr felszólalását. Most megadom a szót Salamon Lászlónak, a Fideszképviselőcsoport képviselőjének, aki vezérszónoki felszólalására 10 perces időkeretben lehetőséget kap. Képviselő úr, öné a szó. DR. SALAMON LÁSZLÓ , a Fidesz képviselőcsoportj a részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Alig több mint egy éve, 2001. május 8án 92,4 százalékos többséggel fogadta el az Országgyűlés az ország szabadsága visszaszerzéséről és a magyar szabadság napjáról szóló 2001 . évi XVII. törvényt. A kormány mostani javaslata ezt a törvényt kívánja hatályon kívül helyezni, illetve a magyar szabadság napját a magyar függetlenség napjára átkeresztelni. Megkerülhetetlen a kérdés: miért? Mi a baja a kormánynak a magyar szabadság nap jával? Mi a baja azzal az elnevezéssel, azzal az emléknappal, amellyel tavaly még jóformán az egész parlament, köztük a szocialisták is egyetértettek? Az átkeresztelések, tisztelt képviselőtársaim, mindig gyanúsak, ismerősek a kommunista diktatúra korszaká ból, amikor karácsonyból fenyőfaünnep, Mikulásból Télapó, az államalapító Szent István király ünnepéből alkotmány ünnepe, március 15éből - összekapcsolva március 21ével és április 4ével - forradalmi ifjúsági napok lettek. Most a magyar szabadság napján a sor.
