Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 2 (24. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz):
969 tulajdonosa ezt az építményt jövedelemszerző tevékenységre, akkor adómentes, ha viszont nem használja, tehát improduktív ingatlanvagyonról van szó, akkor abban a pillanatban már adókötelessé vál ik. És mikortól válik adókötelessé? Január 1jétől? Június 30ától? Október 1jétől? Ki dönti el? Ki fogja ezt az egész rendszert majd helyi rendeleti szinten, illetve helyi jogalkalmazási szinten lerendezni? Koherenciazavar van a tulajdonosi definícióban, hiszen nem rendezi le a tulajdonosi definíció a vagyoni értékű jogokat; és nincs olyan kategória, tisztelt képviselőtársaim, az adójog alkalmazásában, hogy az adótárgy fajtája dönti el, hogy melyik milyen típusú adóba tartozik - nincs ilyen kategória, hog y "adótárgyfajta". Túl bonyolult az idegenforgalmi adó mentességének a megállapítása. Nem csodálkozunk rajta, hogy a Balaton környéki vállalkozások, idegenforgalmi vállalkozások számára ez érthetetlen, illetve a jogalkalmazók számára is érthetetlen. Ami vi szont nagyon súlyos hiányossága, hogy nem tisztázza a telephely pontos meghatározását. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Beterjesztő! A telephely, amely számos adóalanyisági kérdést dönt el, az adózás rendjéről szóló törvényben, a társasági adóról és osztalé kadóról szóló törvényben, a cégnyilvántartásról és a cégnyilvánosságról és bírósági eljárásról szóló törvényben, valamint a helyi adókról szóló törvényben rögzített. Mindegyikben más- és másképp. Érdekes módon, a helyi adókról szóló törvényben a legpontatl anabb, kizárva ezzel a kistelepüléseket olyan adóbevételből, mint például a közműszolgáltatók adóbevételei. Ugyanis a közműszolgáltatók a helyiadótörvény értelmében nem tartanak fenn a kisebb településeken telephelyet, annak ellenére, hogy komoly bevételi forrása keletkezik ott, s erre való hivatkozással nem fizetnek iparűzési adót. (16.30) Adós marad a telephely pontos megfogalmazásával és rögzítésével, illetve a törvények közötti összhang megteremtésével ez a módosítás. Több jogszabályba ütközik a helyia dótörvényekre vonatkozó módosítás, és sérti az önkormányzati döntési szabadságot. A helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköréről szóló törvény pénzügyi igazgatásáról szóló 138. § (2) bekezdésében rögzíti az önkormányzatok alapvető jogát az ad ómérték differenciálásában, törlik többségében a differenciálás lehetőségét ezek a módosítások. Például a telekadó esetében a továbbiakban nincs lehetősége az önkormányzatnak arra, hogy a közművesítettség foka alapján differenciálja a telekadó mértékét. Al apvetően húzza ki a helyi telekadóztatás lényegét ez az apró kis módosítás, csak a földrajzi elhelyezkedés alapján ad lehetőséget a differenciálásra. Nincs mérlegelés a továbbiakban önkormányzati szinten a gépjárműadó mértékének a megállapításában. A kormá ny által beterjesztett javaslat átveszi az önkormányzatok döntési mérlegelését, és rögzíti, hogy mennyi lehet - 600 forintról 800 forintra vagy 1000 forintra 100 kilogrammonként - a súlyadó mértéke. Ez önkormányzati jog, nem jogszabály, nem központi törvén y által meghatározott jogosultság. Az egységesítésre való törekvést megértjük, és úgy gondolom, ebben kompromisszumkészeknek kell lennünk. De a mezőgazdasági bizottsággal kell vitatkoznom, amelynek képviselői több esetben kijelentették és kifejtették, hogy ez a jogszabálycsomagmódosítás milyen hatalmas lehetőséget jelent a vidéken élők számára. Akkor miért vonjuk be az őstermelőket a vállalkozói körbe? Miért egységesítjük a mezőgazdasági őstermelői fogalmat az egyéb vállalkozói körben? Miért rántjuk bele a dóalanyiságában az egyes helyiadótételekbe az őstermelőket? Miért nem mentesítjük az orvosokat a tb által kapott bevételeik iparűzésiadómentességében úgy, ahogy megtettük a gyógyszerészek esetében? Miért nem szeretjük az orvosokat, és miért szeretjük ugy anezen az alapon a gyógyszerészeket? Miért nem szól a családi gazdaságok iparűzési adóztatására vonatkozó különleges szabályokról? Egységesítünk? Akkor ezek szerint egységesítsük a 350 ezer forint fölötti bruttó árbevételt elérő őstermelőt, mondjuk, a MOL iparűzési adóztatási szabályaival, hiszen nem lehet kategóriánként különböző mértékű kedvezményeket megállapítani!
