Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 10 (17. szám) - A magyar függetlenség napjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
96 A kormány tervei között szerepel a magyar függetlenség napjának munkas züneti nappá nyilvánítása is. Erre azonban a munka törvénykönyve szerint csak az Országos Munkaügyi Tanács egyetértése esetén tehet javaslatot, ezért a kormány egyeztetést kezdeményez a kérdésben az Országos Munkaügyi Tanáccsal. Az egyetértő álláspont kial akulása esetén a munka törvénykönyvének következő módosítása alkalmával be kívánjuk vezetni az új munkaszüneti napot is. A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról szóló 200 1. évi XVII. törvényt, mert e törvény ugyanezen napot nemzeti emléknapként határozta meg. A törvényjavaslat június 19ét nemzeti emléknap helyett nemzeti ünneppé nyilvánítja “a magyar függetlenség napja” elnevezéssel, így a két törvény közötti ellentmondás csak a 2001. évi XVII. törvény hatályon kívül helyezésével oldható fel. Tisztelt Országgyűlés! Június 19ének a magyar függetlenség napjává nyilvánítása kiemeli közelmúltunk ezen emlékezetes eseményének jelentőségét, nemzeti ünnepeink közé emelése pedig l ehetőséget biztosít arra, hogy a teljes függetlenség elnyerésének évfordulóját, a rendszerváltó erők közös erőfeszítéseinek eredményét minél szélesebb körben megünnepeljük. Az új nemzeti ünnep esélyt ad arra, hogy e nap ne csak a politika magánünnepe legye n, hanem a társadalom széles rétegeiben tudatosítsa e nap jelentőségét, és lehetőséget biztosítson a társadalom kis köreinek az ünneplésre. E gondolatok jegyében tisztelettel kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm szépen a figyelmet. ( Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen államtitkár úr felszólalását. Most az alkotmányügyi bizottság állásfoglalásának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi véleménynek az ismertetésére kerül sor, ötöt perces időtartam ban. Először megadom a szót Avarkeszi Dezsőnek, a bizottság előadójának. Képviselő úr, öné a szó. DR. AVARKESZI DEZSŐ , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság július 4én tárgyalta meg a magyar függetlenség napjáról szóló T/464. számú törvényjavaslatot. Zaklatott, indulatoktól terhes vita folyt a bizottság ülésén. Talán érdemes ismét megnevezni az időpontot, amikor tárgyaltuk: július 4e vo lt - ekkor foglalták el az Erzsébet hidat, megbénítva a főváros közlekedését, a főváros forgalmát, követelve a szavazatok újraszámlálását. A kormánypárti képviselők úgy vélték, helyes dolog a magyar függetlenség napjának törvénybe iktatása, helyes az utols ó megszálló katona távozásának napját nemzeti ünneppé nyilvánítani. Az ellenzéki képviselők a bizottság ülésén ezzel nem értettek egyet. Úgy vélték, hogy nem szükséges e napot nemzeti ünneppé nyilvánítani. Kifogásolták, hogy a javaslat hatályon kívül helye zné a magyar szabadság napjáról szóló 2001. évi XVII. törvényt. Végül kétségbe vonták, hogy a mi kormányunknak vane joga ilyen törvényjavaslatot benyújtani. A kormánypárti képviselők a vitában kifejtették: e nap történelmi fordulópont, s mint ilyen, méltó arra, hogy nemzeti ünneppé váljon. Kifejtették azt is, hogy a 2001. évi XVII. törvényt azért kell hatályon kívül helyezni, mert az ugyanezt a napot nemzeti emléknapként határozta meg. Végül kifejtették álláspontjukat azokkal az ellenzéki felvetésekkel kap csolatban, amelyek kétségbe vonták, hogy a jelenlegi kormány beterjeszthete ilyen törvényjavaslatot. Elmondtuk: nem helyes a választások eredményének kétségbevonása, a kormány legitimitásának megkérdőjelezése. Utalás történt az 1989es Kerekasztaltárgyal ásokra, valamint az azt követő magyarszovjet tárgyalásokra, a Horn Gyula és Eduard Sevardnadze által aláírt csapatkivonási megállapodásra.
