Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 10 (17. szám) - A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SERFŐZŐ ANDRÁS (MSZP):
94 és riadalom támadt a tudományos világban egyszerre, beigazolódott Madách Imre jövendölése: az ember saját vegykonyhájában megkezdte azt a munkát, amit korábban a teremtés fogalma alatt ismertünk. Egy angol tudományos folyóirat szerzője, Gordon Taylor A bio lógiai pokolgép című könyvében foglalta össze az akkori tudományos víziókat az elért eredmények alapján 1968ban. A fejlődés gyorsaságát jellemzi, hogy a könyv előszavában már beszámol a klónozás során elért eredményekről, könyve más részében viszont úgy v éli, hogy például a növényvilágban a természetes szaporulatot az ember sohasem fogja tudni teljesíteni. Mik is voltak az akkori tudományos világ víziói a biológiai tudományok fejlődését illetően, mitől féltette az emberiséget Gordon Taylor? Egy táblázatot állított össze, amelyben 1975ig, 2000ig és 2000en túl prognosztizálta a tudományos kutatási eredményeket. Nagyon tanulságos, hogy mit mondott akkor, hiszen mi már abban a helyzetben vagyunk, hogy az idő távlatából vissza tudjuk ezt igazolni vagy csak mo solygunk rajta. Tehát 1975ig jövendölte a végtagok és szervek kiterjedt átültetését, emberi petesejt megtermékenyítését kémcsőben, a megtermékenyített petesejt beültetését a méhbe, petesejtek és hímivarsejtek korlátlan tárolását, az utódok nemének megvála sztását, hatásos eljárásokat a klinikai halál késleltetésére, elmebefolyásoló szereket, a nemi vágy szabályozását - lásd Viagra , memóriakitörlést, tökéletlen mesterséges méhlepény és mesterséges vírusok létrehozását. A prognózisa nagyobb része megvalósul t, nyilván 1968hoz ’75 nem volt túl messze, és az akkori tudományos kutatásokból a prognózis viszonylag szakszerű lehetett. 2000ig, a következő prognózisában már több a tévedés, de nem mindenben tévedett, itt is nagyon fontos prognózisai voltak, amelyek beigazolódtak, és napjaink fontos tudományos, etikai és jogi vitái középpontjában állnak. 2000ig prognosztizálta a kiterjedt elmemódosítást és a személyiség átalakítását, az intelligencia növelését emberben és állatban, memóriabefecskendezést és memóriaso kszorosítást, tökéletes mesterséges méhlepény és valódi csecsemőgyárak létesítését, az élet másolását rekonstruált szervezetekkel, hibernációt és hosszan tartó klímát, a fiatalos életerő meghosszabbítását, és itt jön egy fontos: az első klónozott állatokat - tudjuk, hogy Dolly él és létezik , egysejtű szervezetek szintézisét, szervregenerációt és emberállat kimérák létrehozását. Tudom, hogy a szó talán nem mindenkinek cseng ismerősen, ez az ember- és állattestek összedolgozása, a görög mitológiában már va n rá példa. Úgy tűnik, a tudomány eljutott odáig, hogy ennek a létrehozása küszöbére elérkeztünk. A harmadik szakasz, 2000en túl - ebben volt a legtöbb tévedése : az öregedés szabályozása az élettartam meghosszabbításával, bonyolult élő szervezetek szint ézise, testtől megfosztott agy, agykomputer kapcsolatok, génbeiktatás és kihagyás, klónozott emberek létrehozása, agyagy kapcsolatok, embergép kimérák létrehozása és a halál korlátlan ideig való felfüggesztése. Mint már említettem, a felvetések, víziók egy része megvalósult, egy része szerencsére nem. Megkezdődött az éles verseny a jog és a tudományos technika között. A jogalkotók sem ültek ölbe tett kézzel, mert nyilván nem szerették volna megélni, hogy addig vitatkozzanak a fontos kérdéseken, míg haza érve egy kimérával találkoznak szembe az úton. Hogyan tükröződnek az akkori és a mostani tudományos viták a jelenlegi szabályozásban, amit nemsokára át fogunk venni? Itt is csak a legfontosabb, az emberre vonatkozó részeket idézem az előterjesztésből. A tö rvényjavaslat 4. §a szerint nem részesülhet szabadalmi oltalomban különösen az ember klónozását szolgáló eljárás, az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás - magyarul: egyelőre még nem találkozhatunk kimérákkal, ha elindulunk hazafelé , az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra - ez persze azt jelenti, hogy nem lesznek csecsemőgyárak sem, de hogy ennek a lehetősége megvan, az nem véletlen, és nem véletlen, hogy a jogalkotók itt kemény fékeket állítottak be , nem rész esülhetnek szabadalmi oltalomban továbbá a növényfajták és állatfajták, a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások.
