Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 2 (24. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
881 Az adóterhelésmérséklés javítja a bérköltségversenyképességet, és egyben elősegíti a munkanélküliség alacsony szintjének és a magasabb foglalkoztatási aránynak az elérését. A közterhek mérséklése lehetővé teszi, hogy a reálkeresetek alacsonyabb bérkiára mlás mellett is emelkedjenek. A javasolt módosítások a vállalkozások terheit is lényegesen csökkentik, például a tételes egészségügyi hozzájárulás összegének mérséklése, valamint az adómentes beruházási célú fejlesztési tartalékra vonatkozó új szabályozás kialakítása. Tisztelt Ház! Nézzük a személyi jövedelemadó módosításait! Miután a Medgyessykormány az első száznapos programjában az adójóváírást 3000 forintról 9000 forintra emelte, és adómentessé tette a minimálbért már az idéntől, következő lépésként je lentősen kitolja a kulcsokhoz tartozó sávhatárokat. Az adótábla 2003. évi sávhatárai növekedésének mértéke meghaladja mind az infláció, mind a várható bruttó keresetnövekedés mértékét. Jövőre az adójóváírás teljes igénybevételének határa az évi 1 millió 20 0 ezer forintról 1 millió 350 ezer, éves szinten 60 ezer forintról 108 ezer forintra emelkedik. Részleges igénybevételére pedig a 2002. évi eredeti 1 millió 400 ezer, valamint az év közben megemelt 1 millió 533 ezer forintos jövedelemhatár helyett jövőre 1 millió 950 ezer, vagyis felső határon havi bruttó 162 500 forint keresetig lesz lehetőség. Ezzel emelkedik az adójóváírást részben vagy egészben igénybe venni tudók száma is. Ebből következően az átlagos keresetnövekedésben részesülő munkavállaló adóterhe lése csökken és nem nő amiatt, mert bérnövekedése már egy magasabb sávban adózik. Nézzünk meg ezzel kapcsolatban, tisztelt Ház, néhány példát, már csak azért is, mert az elmúlt hetekben és napokban ezzel kapcsolatban élénk vita bontakozott ki. Nézzük meg, hogy egy átlagos keresetű dolgozó 100 forint béréből mennyi volt az adó a különböző években, és mennyi lesz 2003ban! Egy átlagos keresetű dolgozó által fizetett adó minden megkeresett 100 forint bérből 1998ban valamivel több mint 21 forint volt a kormány váltás évében. Egy átlagos keresetű dolgozó 100 forint béréből fizetendő adó 2001ben már közel 26 forintra emelkedett. Ezt a közel 26 forintot fogjuk az adómérséklés révén egy átlagos keresetű dolgozó esetében 100 forint bérből fizetett adó esetében keves ebb mint 21 forintra változtatni a 2003. évben. Ennyit tehát arról, hogy hogyan adóznak az átlagos keresettel rendelkező dolgozók bérei. A volt miniszterelnök nem egy nyilatkozatában büszkén mondta, hogy az előző kormány 2002 elejére 112 ezer forintra emel te az átlagbéreket. Nos, nézzük meg, tisztelt Ház! Egy 112 ezer forintos keresetű dolgozó fizetése a javasolt adóváltoztatások következtében több mint 9000 forinttal lesz magasabb, ha az Országgyűlés a javaslatokat elfogadja. Áder frakcióvezető úr legfriss ebb nyilatkozata szerint a jelenlegi átlagbér 120130 ezer forint. Ebben a nyilatkozatban azért egy burkolt dicséret is benne van, hiszen az átlagbér emelkedése nyilvánvalóan már a Medgyessykormány száznapos programjának végrehajtása miatt következett be. (Zaj a Fidesz soraiban.) Mi köszönjük ezt a burkolt dicséretet, de nézzük meg a kritikai észrevételét is! Ő azt állítja, hogy egy 120130 ezer forinttal rendelkező dolgozó fizetésének adóterhelése nőni fog. Nos, ha a bruttó havi átlagkereset 130 ezer fori nt, akkor ha az Országgyűlés és a tisztelt ellenzék javaslatainkat elfogadja, akkor ez a dolgozó január 1jétől az augusztusi fizetéséhez képest 7600 forinttal fog többet hazavinni. Ennyit tehát az elmúlt hetekben, napokban megvalósított, illetve elmondott kritikákról és a tények viszonyáról. Az adótábla és az adójóváírás módosítása közel 3 millió állampolgárt érint kedvezően. Az adótábla sávjai 2004re tovább szélesednek, és mérséklődnek most már az adókulcsok is. Az alsó kulcs 18 százalékra, a középső kul cs 26 százalékra, a felső kulcs 38 százalékra csökken. Az átlagos jövedelemadóterhelés 2004re tovább csökken, várhatóan alig haladja meg a 18 százalékot. Összességében tehát 2004re olyan mértékben változik a személyi jövedelemadórendszer szabályozásána k három eleme - az adójóváírás jelentős megnövekedése mellett a sávhatárok kiszélesednek és az adókulcsok csökkennek , ami a kormányprogramban rögzítetteknek megfelelően igen jelentős személyi jövedelemadócsökkenést eredményez már a kormányzati ciklus fe lére.
