Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 1 (23. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - BIRKÁS TIVADAR (Fidesz):
858 magamnak, mert az ön napirend utáni felszólalása alapvetően erre hangolódott, a következőket tarta nám szükségesnek elmondani. A jelenlegi kormány tehát hangsúlyozottan fontosnak tartja az M0ás körgyűrű kiemelt fejlesztését, különösen a még hiányzó keleti és északi szektorok mielőbbi indítását. A keleti szektorban a közművek kiváltásával az előkészítés i munkák megkezdődtek. A program megvalósításához a már megkezdett beruházások az M3as FüzesabonyPolgár, M9es szekszárdi Dunahíd és az M30as EmődMiskolc közötti pályaszakaszok mellett még ebben az évben, illetve a jövő év elején újakat kell elindítan unk - ugye, erre írtuk ki a közbeszerzési pályázatokat az ismert módon. Ezeket széles körű versenyeztetéssel fogjuk megvalósítani. Előkészítjük ezen túlmenően azokat a projekteket is, melyek a következő években hazai források és a remélt európai uniós támo gatások felhasználásával hosszabb távon biztosítják a program folyamatosságát. Terveink szerint a most folyamatban lévő fejlesztéseket, tehát az M3as és az M9es, ezeknek az összes hossza 86 kilométer körüli, tehát ezeket is figyelembe véve 2006ban össze sen legalább 800 kilométer autópályával rendelkezünk majd. A kormányzati ciklus végéig mintegy 400 kilométer új gyorsforgalmi út kerül átadásra, köztük az M0ás északi és keleti szektorai, és 23 kilométer forgalmisávbővítés készülne el az M0ás déli szekt orában. 570 kilométer további gyorsforgalmi út építése kezdődne el, amelyek már tartalmazzák az M6os és M8as gyorsforgalmi utak első ütemeit is, és a program gyorsításával újabb szakaszok átadására kerülhet sor 2006 végéig. Természetesen ez megítélés kér dése, hogy mennyire tölti el önt megelégedettséggel, vagy a többi körzet országgyűlési képviselőit, önök azonban épp olyan jól tudják, mint mindenki ebben a Házban vagy ebben az országban, hogy közútfejlesztési lehetőségeink alapvetően meghatározottak és b ehatároltak az ország gazdasági fejlődésének kérdésével. Reméljük, hogy az előttünk álló idő gazdasági fejlődése lehetővé teszi, hogy az általam most ismertetettekhez képest gyorsabb ütemben, jelentősebb mértékű fejlesztést hajthassunk végre, ezt azonban m egígérni most, ma nem lehet. Azonban amiről beszéltem, azt meg tudjuk ígérni, és az ebben az esetben az ön körzetének lakóit, az M0s körgyűrű által érintett települések lakóit, azt hiszem, ha nem is megelégedéssel, de mindenesetre egy bizonyos mértékű meg nyugvással kell hogy eltöltse, különösképpen, ha visszagondolnak arra, hogy mi történt az előző négy évben mindezen ügyben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Birkás Tivadar képviselő úr, a Fidesz részéről, "Külföldiek inváziója Győrben?" címmel. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. BIRKÁS TIVADAR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! A tavalyi évben egy multinacionális cég gyárbezárási terve Győrre irányította az ország lakóinak a figyelmét. Akkor a közvélemény nyomására és a polgári kormány eredményes tárgyalásai nyomán sikerült elérni, hogy egy nemzetközi cég elálljon a tervétől, és egy több m int százéves gyár, a Győri Kekszgyár, amely Győr egyik jelképének számít, megmaradjon. Most ismét egy nemzetközi tőkéscsoport Győrrel kapcsolatos tervei borzolják a kedélyeket. Miről is van szó? Nemrég látott napvilágot a hír, hogy a New Yorki tőzsdén is jegyzett izraeli Engelcsoport elővételi szerződést kötött a Rába Rt.vel, hogy megvásárolja annak a mára a város által már teljesen körülfont telephelyét, a Budai úti vagongyárat, hogy ott, főleg külföldi betelepülők számára, egy ötezer lakásból álló luxu slakóparkot építsen fel. Meglehetősen furcsa volt az ügyben Balogh József, Győr szocialista polgármesterének nyilatkozata, hogy két magáncég között köttetett meg az üzlet, amelybe a város vezetésének nem volt beleszólása. Ez nem igaz, mivel a város 11 száz alékos tulajdonrészével a Rába Rt. egyik fő tulajdonosának számít, így nemcsak szemlélője, hanem
