Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 1 (23. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavasl... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP):
839 között , akkor a kormány ezt köteles indokolni. Tehát a kormánnyal áll tárgyalási viszonyban, és az Országgyűlésnek majd el kell dönteni, a kormány vagy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a jó. Mit mond ez a módosító javaslat, amely állítólag még elmélyített e a bizonyos önállóságot, amiben az istenért nem akarnák megkülönböztetni az igazgatási és az ítélkezési önállóságot? Mit mond: tessék először a pénzügyminiszter bácsihoz fáradni, vele egyezkedni, és majd úgy előterjeszteni! És ha a pénzügyminiszter bácsi azt mondja, hogy nem, akkor mi van? Mit mond erre a törvény? Erhard kancellár megfogalmazta a költségvetési elvet, ugyanis azt mondta: tessenek már tudomásul venni, hogy az állam nem olyan fejőstehén, amit az égben etetnek és a földön fejnek. Hogy mennyi a z etetési lehetőség, azt egy kormány vagy az országgyűlés tudja. A fejési készség az igénylőknél mindig végtelen, az egész tehenet megennék, nemhogy fejjék! Tehát azért van az, hogy a katonaállítás és a költségvetés minden jogállamban bizony az országgyűlé s hatásköre, bárki terjeszti elő azt a költségvetést. Tehát befejezésül, én örömmel üdvözlöm ezt, hogy az alkotmányügyi bizottság... Az örömöt csak az az üröm rongálja kicsit, hogy benn van a kormány újabb törvényjavaslata, amelyik önálló törvényként ismét li meg azt, amit ellenezni kényszerülünk, és nagyon kérjük a bíróságokat is, hogy ha már nyomást tudnának gyakorolni a kormányra, akkor nyomják már ki az 50 százalékot, ne ezt a mézesmadzagot! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) EL NÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Salamon László úr, a Fidesz képviselője. (Jelzésre:) Írásban előre leadták a képviselő úr nevét; nem kíván élni a lehetőséggel. Hozzászólásra következik Avarkeszi Dezső úr, az MSZP képviselője. DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő ajánlásban négy pont szerepel, mind a négyet az alkotmányügyi bizottság terjesztette elő, kényszerűen, hiszen az általános vitában elhangzott, hogy a kérdéskörre vonatkozó részeket az ellenzéki képviselők nem hajlandók megszavazni, ezek egy része kétharmados, és valóban fontosnak tartottuk, hogy az ítélőtáblák felállhassanak a törvényben meghatározott időben, és ehhez szükséges a törvényjavaslat többi részének az elfogadása. Ezt az akadályt kívánta elhárítani az alkotmányügyi bizottság, amikor beterjesztette ezeket a javaslatokat. Ezekkel a javaslatokkal tartalmilag természetesen nem értünk egyet, hiszen ez a javaslat lett volna az, amelyik betet őzte volna azt a folyamatot, amely valóban 199094 között indult el, ahogy Isépy Tamás képviselőtársam mondta. Azzal persze nem értek egyet, hogy a javadalmazási rendszernek az alapjait akkor fektették volna le, hiszen az igazságügyi reform alapvetően a bí rák jogállására vonatkozó rendelkezéseket is megváltoztatta, de bizonyos szempontból valóban jelentős lépések történtek, főleg a pályakezdők vonatkozásában; és a '9498 közötti parlamentre várt az a feladat, hogy a törzsgárdát is megerősítse, hogy a nagyob b tapasztalattal rendelkező bíráknak, ügyészeknek is legyen érdemes ott maradni a bírói, ügyészi pályán. (15.30) Természetesen az a javaslat, amelyet most kiteszünk majd ebből a törvényjavaslatból, meghagyta volna az Országgyűlés hatáskörét. Természetesen az Országgyűlés hatásköre a költségvetés elfogadása. Az azonban nem mindegy, és ebben vitatkoznék a nagyon tisztelt képviselőtársammal, nagyon nem mindegy, hogy ki terjeszti be ezt a javaslatot. Egyébként nem példa nélküli a magyar jogrendben, hogy nem a k ormány terjeszti be a költségvetés egy részét, hiszen az Alkotmánybíróságra a jelenlegi javaslattal teljesen azonos szabályok vonatkoznak. Elmondtuk az általános vita során is, hogy nem mindegy, hogyan dől el a bírósági, illetve az ügyészségi költségvetés sorsa, hogy a parlament előtt olyan javaslat van, amellyel teljes mértékben egyetért a
