Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 25 (22. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltára létrehozásáról szóló törvényjavaslat, valamint a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozata... - ELNÖK (Mandur László): - NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
724 Ugyanakkor azt is jelzem, hogy mi nem támogatnánk ezt az alkotmánymódosítást két okból. Egyrészt politikai okból - ennek a ta rtalmát nem fejteném ki , másrészt alkotmányjogi okból sem. A magyar összeférhetetlenségi rendszer a magyar alkotmányos rendben azon az elven alapszik, hogy az összeférhetetlenség megszüntethető. Ez az összeférhetetlenség viszont nem számolható fel, mert a múltat nem lehet eltörölni teljesen egyértelműen, ezt mindnyájan jól tudjuk. Kétségtelen, hogy a magyar jogrendszerben volt olyan összeférhetetlenség, amely olyan jellegű volt, mint amilyet a Demeter Ervin képviselőtársam által is jegyzett törvényjavasla t felvet. Ilyen volt az 1925. évi XXVI. törvénycikk 180. §a, amely kimondta azt, hogy az a képviselő, aki vét a magyar haza vagy a magyar nemzet iránti hűséggel kapcsolatos kötelezettsége iránt, az nem lehet tovább a Ház tagja, és tulajdonképpen az 1949. évi XX. törvény, az akkori alkotmány is egy ilyen összeférhetetlenséget fogalmazott meg, amikor úgy fogalmazott, hogy mindazon tevékenység, legyen ez társadalmi, gazdasági vagy politikai, amely szemben áll a Magyar Népköztársaság érdekeivel, összeférhetetl en a képviselői megbízatással. Azonban többpárti választott parlamenti rendszerben ilyen politikai jellegű összeférhetetlenség már csak az alkotmányos rend alapelvei miatt is elképzelhetetlen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , kizárólag a jogi jellegűek maradhatnak benne a konstrukcióban. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Nyitray András képviselő úr, a FideszMagyar Polgári Párt részéről. Parancsoljon! NYITRAY ANDR ÁS (Fidesz) : Mint ahogy az előbbiekben ígértem, egy kérdés kimaradt, és jött hozzá még egy Wiener képviselő úr felszólalásával kapcsolatban. Ő érvként hozta fel korábban azt, már csak emlékeztetőül mondom, hogy azért nem kell foglalkozni az egykori úgyneve zett pártállam legfelső szinten működő funkcionáriusaival, mert azoknak teljesen nyilvánosak voltak az adatai, mindenki tudja, hogy ki kicsoda. Nos, én felolvasnám azt a 60/1994. számú alkotmánybírósági döntést, amelynek egy nagyon fontos mondatát az indok lásban is leírták, kedves uraim. Ez így szól: “A jogállamban közhatalmat gyakorló vagy a politikai közéletben részt vevő személyek - köztük azok, akik a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítják - arra vonatkozó adatai, hogy korábban a jogállamiságga l ellentétes tevékenységet folytattak - kétszer aláhúzva , vagy olyan szerv tagjai voltak, mely korábban a jogállamisággal ellentétes tevékenységet folytatott, az alkotmány 51. §a szerint közérdekű adatok.” Mielőtt valami mást tetszene mondani: nincsen e bben az előterjesztésben valami olyan, hogy akik ebben benne vannak, úgy szépen nagy halomban összerakva, azok tevékenysége - a mai jogállami szemünkkel nézve a múltbéli tevékenységük - némi kívánnivalót hagy maga után? Azt nem mondjuk, hogy mindenki nagyo n csúnya, rossz ember volt, de azért nem is csinálunk belőlük nemzeti hőst, ugyebár. Ha ezt a kategóriát ilyen értelemben egyként kezeljük, akkor ebből kihagyni a pártállam egykori vezető funkcionáriusait, akik az egész rendszert működtették, abszolút logi kátlan (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , most a politikai részéről nem is beszélve. Majd a következő kétpercesben elmondom a többit. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót kétperces felszólalásra Wi ener György úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nyitray András képviselőtársam némiképp félreérti a 60/1994es alkotmánybírósági határozatot, amely egyébként nem követelte meg, hogy a Politikai Bizottság tagjait, a KB tagjait s a többit nevesítsék az 1994. évi XXIII. törvényben.
