Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 25 (22. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltára létrehozásáról szóló törvényjavaslat, valamint a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozata... - ELNÖK (Mandur László): - DEMETER ERVIN (Fidesz):
722 Nyitray András képviselőtársamnak azt mondanám - már elkezdtem a hozzászólásom végén ezt a gondolatmenetet, de már kifutottam a 15 perces időkeretből , hogy az ön által fe lvetett érv szerint az 1994. évi XXIII. törvényt sem lett volna szabad elfogadni, tudniillik arra vonatkozóan sem volt semmi biztosíték, hogy III/IIIas iratok nem kóborolnak valahol. Sőt, hozzá kell tennem, annak valamivel nagyobb a valószínűsége, hogy II I/IIIas iratok különféle helyeken találhatók - bár nem vagyok abban biztos, hogy annyi, mint amennyire ön gondol , mint például III/IIes vagy III/Ies iratok. Kovács Zoltán képviselőtársam megjegyzéseire az első reflexióm az volna, hogy a kormánnyal egy üttműködve dolgozunk, de felhívnám arra a képviselőtársam figyelmét, hogy nagyon jól tudja, az önök időszakában is így volt, hogy a Házszabály előírásai következtében még kormánymódosítók is csak képviselői módosítóként jelenhetnek meg. De hozzá kell tenne m, hogy ez a munka aktív közreműködés a részünkről, tehát nem aláírunk kormánymódosítókat, hanem dolgozunk ezen, és magunk is megpróbáljuk a korrekciót elvégezni. Ami pedig a Történeti Hivatalt illeti, ezt az intézményt az 1996. évi LXVII. törvény hozta lé tre. Tehát nem lehet azt állítani, hogy egy olyan intézményt akarunk megszüntetni, amelyet akár az MDFkormány, akár a Fideszkormány intézményesített. Az a véleményünk, hogy egy jóval szélesebb körű iratanyaggal dolgozó új intézményre van szükség. Tehát a zt is mondhatjuk, hogy az 1996os akkori álláspontunkat próbáljuk a megváltozott körülményekhez hozzáigazítani, továbbfejleszteni. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kettőperces fölszólalásra megadom a szót Demeter Ervin képvisel ő úrnak, a FideszMagyar Polgári Párt részéről. Parancsoljon, öné a szó. DEMETER ERVIN (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Két lényegi kérdésre, amit Wiener képviselő úr érintett, engedje meg, hogy a rövid időben reflexióval éljek. Fo ntos érvet hozott fel, eddig számomra egyetlen érvet a beterjesztett törvényjavaslatok léte mellett, nevezetesen azt, hogy a törvényjavaslatok célja a visszaéléseket megakadályozni. Ezzel a szándékkal egyetértünk, helyes - de azért nézzünk kicsit a dolog m élyére! Ki élt vissza, és hogyan élt vissza? Vajon megvizsgáltáke ezt? Vajon végezneke a Belügyminisztériumban olyan vizsgálatot, hogy megállapítsák, hogyan, mikor kerültek ki ezek az iratok? Ha ne adj’ isten, végeznek, mi nem tudunk róla - miért nem táj ékoztatják erről az Országgyűlést? Végezneke olyan vizsgálatot a Belügyminisztériumban, hogy milyen hiányosságok, netántán milyen mulasztások következtében kerülhettek ki ezek az iratok, kerülhettek nyilvánosságra? Végeznek vagy nem végeznek ilyen vizsgál atot? Ha önök a visszaélést akarják megakadályozni, miért nem végzik el ezeket a vizsgálatokat? Zárójelben megjegyzem: átgondolták önök, biztos, hogy a visszaélések megakadályozásának az egyetlen módja a törvény alkotása, nem kellene talán valamilyen más m ódszereket is találni? Én tehát a szándékkal egyetértek, csak nem tartom hitelesnek, és nem látom, hogy azokat az előfeltételeket elvégezték volna. Lényeges és fontos kérdést vetett fel Wiener képviselőtársam, amikor a Fideszjavaslat összeférhetetlensége kapcsán alkotmányossági aggályait fejezte ki. El kell mondjam, képviselő úr, önnek osztom a véleményét. Osztom azt a véleményét, hogy előfordulhat, hogy kétharmados törvényeket, sőt biztos vagyok benne, hogy kétharmados törvényeket kell módosítani, de azt sem tartom kizártnak, hogy a kívánt cél eléréséhez alkotmánymódosítás szükséges. Ez egy megvizsgálandó kérdés, mi nyitva vagyunk erre. Tehát azt mondjuk önöknek, hogy ha a szándékkal egyetértünk, akkor még alkotmányt is tudunk módosítani, tehát abban a kér désben kellene tisztán látni, hogy önök a szándékkal egyetértenek vagy sem.
