Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 25 (22. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltára létrehozásáról szóló törvényjavaslat, valamint a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozata... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
719 elő. Azért vegyük azt is számításba, hogy a kormány legidősebb minisztere az 1929es születésű Görgey Gábor! Azt is vegyük figyelembe, hogy a kormánytagok túlnyomó többsége 1944 és 1962 között született! A parlamenti képviselők átlagéletkora is jóval alacsonyabb annál, mintsem hogy a karhatalmista múltjukat kellene kutatni. Itt jegyzem meg, hogy a nyilas pártszolgálatosok kutatása is értelmetl en, egyszerűen az előbb említett biológiai, életkori okok folytán. Ugyanakkor az kétségtelen, hogy a törvényjavaslat - most az 542esről beszélek - a felsoroláskor talán nem a legtökéletesebben fogalmaz. E tárgykörben módosító indítványt fogunk benyújtani Tóth András és más képviselőtársammal együtt. A helyzet az, hogy szűkítést tartunk mi is szükségesnek. Ez a szűkítés azt célozza egyfelől, hogy a törvény végrehajtható legyen. Ennél jóval fontosabb az, hogy az egységes ismérv Alkotmánybíróság által megköve telt elvét érvényesíteni tudjuk. Nem az a probléma, hogy különféle körökre terjed ki a törvény hatálya, hanem az a probléma, hogy esetenként nincsenek - de ez volt a helyzet a ’94. évi XXIII. törvénnyel is - teljesen egyértelműen megfogalmazott, egységes i smérvek. Ilyen egységes ismérv az, hogy az érintett személy jelentős közjogi funkciót tölt be - most csak az Alkotmánybíróság okfejtését ismétlem meg ; ilyen ismérv az, hogy az érintett személy részt vesz a politikai közéletben, illetőleg azt alakítja; il letőleg, hogy az érintett személy közvetlenül részt vesz a közhatalom gyakorlásában. Megítélésem szerint ezeknek az esetében a nyilvánosságra hozatal elengedhetetlen, de nem a tevékenységüknek a nyilvánosságra hozatala, mert az valóban nemzetbiztonsági érd ekeket veszélyeztethet, hanem annak a ténynek a nyilvánosságra hozatala, hogy az érintett személy valamilyen kapcsolatban állt a IIIas főcsoportfőnökséggel vagy más állambiztonsági szervvel. Itt kell megjegyeznem azt, hogy a minőségre vonatkozóan, az adot t státusra vonatkozóan is szükséges módosító javaslatok benyújtása, hogy pontosan tisztázható legyen, ki volt nyílt állományú tiszt, ki volt szigorúan titkos tiszt, ki volt titkos tiszt, ki volt hálózati személy, ki volt társadalmi kapcsolat és így tovább, nem kívánnám valamennyi kategóriát felsorolni. Az egzakt fogalmak használata egyértelműen a jogbiztonságot szolgálja. Egzakt kategóriákkal elejét lehet venni annak, hogy a jogbiztonság elve sérelmet szenvedjen, s annak is elejét lehet venni, hogy fölösleg esen - államtitkokat hozván nyilvánosságra - nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztessünk. Nagyon röviden ki szeretnék arra is térni, hogy valóban alapvető alkotmányossági kérdés a nyilvánosságra hozatal és a megismerhetőség, valamint a kutathatóság pontos szétválasztása. Én azokkal az ellenzéki aggályokkal egyet tudok érteni, amelyek ezeknek a kategóriáknak az összemosása miatt féltik a mai nemzetbiztonsági érdekeket. Éppen ezért módosító indítványokkal lehetőség nyílhat arra, hogy pontosan szétválasszuk ez eket a kategóriákat a közszereplők esetében. Tehát a T/542. számú javaslat esetében szükséges a nyilvánosságra hozatal. Mások esetében azonban a megismerhetőséget támogatjuk, és bizonyos korlátok között a kutathatóságot, de az adatok nyilvánosságra hozatal át, tehát széles körű nyilvánosságban való elterjesztését nem, mégpedig részben az államtitok védelme, részben pedig a személyes adatok védelme miatt. Itt térnék ki nagyon röviden arra, hogy rendkívül nehéz ebben a tárgykörben valóban alkotmányos javaslato kat előterjeszteni. Tudniillik összhangot kell teremtenünk a személyes adatok védelme, a közérdekű adatok nyilvánossága, valamint az államtitok védelme között. Valóban igaz az, hogy a két benyújtott törvényjavaslat nem mindig a legcizelláltabban oldja meg ezt a feladatot (Demeter Ervin: Finoman fogalmazva.) , de javítható a törvényjavaslat. Módosító indítványok alapján lehetőség nyílik arra, hogy ezeket az adatokat egymáshoz viszonyítsuk, lehetőségünk nyílik arra, hogy a korlátozás során - bármely adatfajtár ól legyen is szó - érvényesíteni tudjuk az arányosság, a szükségesség és az adott céllal összefüggő alkalmasság Alkotmánybíróság által számtalanszor megfogalmazott elveit. Úgy vélem tehát, hogy a nemzetbiztonsági érdekek veszélyeztetését is meg tudjuk olda ni olyan értelemben, hogy ez a veszély csökkenjen vagy netán meg is szűnjön, és a személyes adatok védelmét is tudjuk garantálni, természetesen azzal a korláttal, hogy aki közszereplést vállal, annak a
