Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 25 (22. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szájer József): - BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár:
657 azonnali hatállyal megszüntetett a kormány, további 13 esetében pedig már nem lehet benyújtani pályázatot, azaz a pályázat elbírálása most folyik, de má r a folytatására nem kerül sor. Ezek között olyan népszerű programok vannak, mint például a lakossági energiamegtakarítás, amire nagyon sokan jelentkeztek, de folytathatnám a tanyavillamosítással, folytathatnám az önkormányzatok energiafelhasználásának és energiaköltségének a mérséklésére szóló pályázatokkal, és így tovább, és így tovább. Az államtitkár úr tehát egy olyan világban él, ahol a Széchenyiterv tovább folytatódik, a magyar kis- és középvállalkozások, mikrovállalkozások, önkormányzatok tapasztala ta ezzel ellentétes, ez a program teljes egészében leállt. Azaz mentségére szóljon az államtitkár úrnak, hogy valóban maradtak programok, nyolc program, de ezek egyike sem kerül szinte pénzbe. Hadd emeljek ki ezek közül egyet: ipari park és integrátor ipar i park cím elnyerése. Magyarul, a réztáblának - amit kifüggesztünk az ipari parkra - az elnyerését támogatja a kormány, de ha már valaki konkrét beruházást vagy fejlesztést akar az ipari parkban, ezt nem támogatja a kormány. (9.40) A másik állítása az álla mtitkár úrnak az volt, hogy nincs pénz, és ezért kell leállítani a programot. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kicsit megdöbbentünk ezen a kijelentésen, hiszen a kormány épp a legutóbbi törvénymódosítással 48 milliárd forintot rakott még pluszban az általános t artalékba, ezzel a már bent lévő 22 milliárd forint mellett 70 milliárd forint szabad felhasználású kerete van a kormánynak. Ha most arányba állítom a miniszterelnök úr legutóbbi bejelentését, hogy plusz 1 milliárdot kíván vállalkozások fejlesztésére a kor mány fordítani, ha ezt arányba állítom a 7 milliárd forintos mobiltelefontenderrel, a 8 milliárd forintos irodabútorbeszerzéssel, akkor mindenki döntse el, hogy a kormány vajon saját maga kényelmi szükségleteinek a beszerzését támogatjae vagy éppen a ma gyar kis- és középvállalkozásokat. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha ehhez még arányba állítom, hogy a Széchenyiterv első évében 53 milliárd forintot szántunk arra, hogy a magyar kis- és középvállalkozások valóban versenyképesebbé váljanak néhány év múlva, ma jd amikor az Európai Unióban francia, német, osztrák versenytársakkal kell megmérettetniük magukat, akkor, azt gondolom, mindenki saját maga eldöntheti, hogy vajon ez a kormány csak szavakban beszéle a kis- és középvállalkozások támogatásáról, vagy tesz i s érte valamit. Úgy érzem, hogy tenni eddig nem tett a kormány, arra kérjük, ha már segíteni nem tud, legalább ártani ne ártson. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. A kormány nevében Burány Sándor pénzügy minisztériumi államtitkár úrnak adom meg a szót. BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Napirend előtti felszólalásában az imént arról beszélt, hogy a Széchenyiterv megmozgatta több tízezer vállalkozó fantáziáját. Meglehet, hogy ez igaz, sőt valószínű. A baj az, hogy a Széchenyiterv ugyanakkor nem mozgatta meg a gazdaságot magát, pedig az eredeti célok szerint ez lett volna a fő csapásirány; hogy mennyire nem, arra csak néhány adatot szeret nék idézni. Önök sokszor hivatkoztak arra, hogy a Széchenyiterv a gazdaság motorja. Mint tudjuk, a Széchenyiterv igazából 2001ben indult be, abban a 2001. esztendőben, amikor a gazdasági növekedés negyedévről negyedévre lassult. Én nem vagyok autószerel ő, de azt hiszem, ha motort cserélnék, akkor örülnék annak, hogyha a motorcsere után az autóm gyorsulna, nem pedig lassulna.
