Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 25 (22. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szájer József): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
654 hogy a forgalom esetleg visszaesik. Ugyanakkor egy felújítás következtében a környezet vonzóbb lehet üzleti szempontból is, mint korábban volt. És az sem szokás, ezzel sem értenék egyet, hogy csak azért, mert egy kormányzati beruházás következtében egy terület megszépült, vonzóbb lesz az emberek számára, szívesebben járnak abba a kávéházba, akkor a vállalkozóktól extra adót kérjünk, mondván, hogy ennek a felújításnak a költségeit, amelynek következtében az ő üzleti forgalma megnőtt, nem ő viselte. Tehát ez semmilyen irányban nem működik: amikor felújítás van, akkor e nnek van egy olyan nem kívánt következménye, hogy a forgalom visszaeshet, mint ahogy van egy olyan örvendetes következménye is, hogy a felújítás befejezését követően az üzletmenet minden bizonnyal jobb lesz, mint a felújítást megelőzően volt. Ha már megeml ítette a Gellért Szállót, azt azért el kell mondanom, hogy a Fővárosi Önkormányzat részéről egy ígéret hangzott el, hogy a főváros ezzel kapcsolatban eljár; illetve egyéb vonatkozásokban is szó van arról, hogy az önkormányzat lép, így például a Gellértter asz idei 6 milliós bérleti díját a főváros az ígéretek szerint nem kívánja beszedni. Ez természetesen nem a kormány, hanem a Fővárosi Önkormányzat hatásköre. Amennyiben ön úgy gondolja, hogy a Gellért Szállót ért kár, ami egyébként valóban meghaladja a 300 millió forintot, ilyen értelemben kompenzálást vagy helyiadókedvezményt igényel, akkor kérem, ezzel az illetékes önkormányzathoz forduljon. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Megkérem képviselőtársaimat és a teremben tartózkodókat, hogy a mobiltelefonjaikat kapcsolják ki, mert zavarja az Országgyűlés munkáját. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gusztos Péter frakcióvezetőhelyett es úr, Szabad Demokraták Szövetsége. Megadom a szót. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az elmúlt napokban, hetekben több olyan ügyre is jelentős közfigyelem irányult, melyben etnikai jellegű konfliktus alakult ki egyegy telep ülésen. Mai hír, hogy a rendőrség szerint a németkéri házrombolás kimerítheti a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak bűntettét. Ismert, hogy lincshangulat alakult ki egy faluban, mert a helybeliek hírét vették, hogy roma honfitá rsaink költöznének a községükbe, s leromboltak egy lakóházat, hogy megakadályozzák a család odatelepülését. Nehezen oldhatónak tűnik a jászladányi iskola ügyében kialakult feszültség is. Tüntetések, sikerre nem jutó egyeztetések - nem oldódik a válság. Egy héttel ezelőtt Font Sándor képviselőtársam napirend előtti hozzászólásában az oktatási tárcát kárhoztatta, amiért az, úgymond, hozzájárult az iskolaalapítás szabadságának és a szabad iskolaválasztás jogának korlátozásához. Ezzel szemben a helyzet az, hogy a jászladányi magániskola nem kezdhette meg törvényesen a működését. Amikor a település polgármestere írásbeli javaslatot tett az iskola létesítésére, akkor ennek szükségességét az igénytelenebb és az igényesebb szülőitanulói felelősségvállalások közötti feszültségekkel indokolta. Az igénytelenséget mint közösségi minőséget általában a szegényebbekhez és a romákhoz kötötte, míg az igényességet, a község közösségéért felelősséget vállalni tudást többnyire a nem roma és tehetősebb közösséghez. Alapítványi i skolának a jogszabályok betartásával történő létesítése a tanszabadság része, azonban már a jászladányi alapítványi iskola alapításának fenti indokai is magukban hordozták annak lehetőségét, hogy ez az iskolalétesítés helyi, közösségi érdekeket fog sérteni . Ezen túlmenően számos közigazgatási eljárásjogi szabályt is megsértett a helyi önkormányzat az iskola működésének engedélyezése során. A helyi kisebbségi önkormányzat kezdettől fogva, 2000 novembere óta
