Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 24 (21. szám) - "A minimálbérhez igazodó és a végzett munka mennyiségével és minőségével arányos jövedelemhez való jog érvényesülését biztosító, a közalkalmazotti előmeneteli rendszerről" szóló, a Pedagógusok Szakszervezete által kezdeményezett országos népi kezdemén... - ELNÖK (dr. Szájer József): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
613 kisebbségi állásfoglalás előadója ismerteti véleményét. A népi kezdeményezéshez módosító javaslatot benyújtani nem lehet. A Házszabály 102104. §ai nem alkalmazhatók. Az Országgyűlés a vitát követően dönt arról, hogy a népi kezdeményezéssel egyetért vagy sem. ELNÖK (dr. Szájer József) : Tisztelt Országgyűlés! Most a jegyző úr által ismertetettek szerint a vita következik. Megadom a szót Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár úrnak, aki a kormány álláspontját ismerteti. Államtitkár úr, öné a szó. CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitik ai és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan népi kezdeményezést tárgyal ma az Országgyűlés, amelynek a követelményei, követelései már megjelentek az Országgyűlés döntéséb en. (Megszólal egy mobiltelefon.) Július 17én az Országgyűlés, amikor az idei költségvetést módosította, egyben módosította a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt is, és elfogadott egy olyan bértáblát, amelynek az A1es kategóriájában a minimálbér , tehát 50 ezer forint, az F1es kategóriájában, az első diplomás bér esetében 100 ezer forint, és összességében a 140 bértételében valamennyiben másmás, az eltelt évek számához és a végzettséghez igazodó bértétel szerepel. Lényegében tehát ezzel a döntés sel igazodik a minimálbérhez az elérhető közalkalmazotti bér, nemcsak hogy igazodik, hanem pontosan megfelel annak. Ezzel a döntéssel a népi kezdeményezés egyik követelményét, követelését, úgy gondolom, teljesítette az Országgyűlés. A “képzettsé gi szint”, “fizetési osztályok” és “a munkában eltöltött idő” fizetési fokozatok növekedésével a tábla bértételei fokozatosan emelkednek, ezzel megszűnt az az állapot, hogy a tábla 140 bértételéből 65 valójában azonos volt a minimálbérrel, és a többi is cs ak mérsékelten haladta meg azt. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása, vagyis az, hogy a bértáblában valamennyi 140 bértétel végzettséghez és az eltelt időhöz kapcsolódik, a népi kezdeményezés második követelményének is eleget tesz, vagyis megfelel annak, h ogy a végzett munka és minősége szerint történjék a díjazás. Ahogy említettem, a diplomával betölthető munkakörökben 100 ezer forintnál kisebb illetmény nem fizethető ki, ez az F1es fizetési fokozat. Egységes illetménytábla jött létre azáltal, hogy a szak mai szorzók is beépültek a tábla illetménytételeibe, ezzel megszűnt az azonos szintű képesítéssel rendelkező, de különböző ágazatokban dolgozók közötti különbségtétel. A népi kezdeményezésnek ugyanis az a követelménye is volt, hogy az egyes fokozatok ne le gyenek aszerint különbözőek, hogy milyen ágazatban dolgoznak, vagyis érvényesüljön az az alkotmányos elv, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért kapjanak a dolgozók. A besorolásnál figyelembe vett, képesítésen felüli, hasznosított további képesítések megléte e setén a táblában szereplő bértételnél magasabb illetmény jár a közalkalmazottnak. Ez változatlan szabály, és ez megfelel annak a követelménynek, hogy ha valaki több képzettséget szerez és ezt hasznosítja is, akkor magasabb bérhez jusson. A táblában szerepl ő bértételek, mint eddig is, a garantált minimumot jelentik, aminél a továbbiakban is lehet többet fizetni. Befejezésül említeném, hogy a szeptember 1jei új illetménytáblához olyan finanszírozás kapcsolódik, amely biztosítja az átlagosan 50 százalékkal em elkedő, fizetési fokozatonként garantált minimumok kifizetését, továbbá lehetővé és egyúttal kötelezővé is teszi, hogy a táblában garantáltnál a fenntartók és a munkáltatók helyi döntése alapján például egy ágazatban fizetett magasabb illetmények személyi juttatástömegét a továbbiakban is illetményként használják fel. Soha ilyen garanciát nem kaptak béremeléshez a fenntartók. Ez idén 92 milliárd forint, éves kihatása pedig meghaladja a 400 milliárd forintot. Összességében azt szeretném megfogalmazni, hogy a kormánynak az az álláspontja, hogy az Országgyűlés július 16ai ülésnapján a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló
