Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 24 (21. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - IVANICS ISTVÁN (Fidesz):
598 Véleményem szerint egy ilyen jellegű vizsgálat nem tudja megállapítani azt az egyes időpillanatokban, hogy a különböző köt elezettségvállalások adott esetben a forrásokkal és az előirányzatokkal egyensúlyban vannak. És úgy gondolom, hogy a jelenlegi minisztériumban működő kötelezettségvállalásnyilvántartás erre gyakorlatilag nem alkalmas. Köszönöm szé pen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Az írásban előre jelentkezett felszólalók sorában Ivanics István képviselő úr következik, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, ké pviselő úr. IVANICS ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Próbálom kicsit szelídebben és a költségvetés témájával tölteni ezt a néhány percet; legalábbis remélem, hogy ez így fog sikerülni. Egy örömteli dologr ól szeretnék mindjárt az elején szót ejteni, ugyanis a 2001. évi zárszámadás vizsgálata során személyesen is egy új lehetőséggel és feladattal álltam szemben, nevezetesen azzal, hogy a számítógép segítségével ismerhettem meg a T/762. számú törvényjavaslato t. Tapasztalatom szerint plasztikusabban megjeleníthető a kívánt vizsgálódási terület, a kiemelések jobban csoportosíthatók, gyorsabban juthatok a részletekhez. Természetesen sok technikai módosítást lehet még tenni, hogy az elemző munkát még pontosabbá te gye, és a szerkeszthetőséget is megkönnyítse. (Az elnöki széket dr. Szájer József, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A zárszámadásokat vizsgálva a szabad választások óta megállapíthatjuk, hogy nagyon kis kilengésekkel, folyamatos fejlődést tapasztalha tunk színvonalban és elsősorban a követelményeknek történő megfelelésben. A beterjesztett törvényjavaslatot mint egy gazdasági év teljesítésének ellenőrzését, elsősorban a számszerű megfelelés és a megvalósulások színvonala szempontjából értékeljük. Ezt a feladatot az előttem szólók kellő részletességgel elvégezték. Megáll az az összegzés, hogy javuló trend érvényesült a nehezülő külső körülmények ellenére is, tehát a 2001. évi költségvetési tételek teljesülésére is érvényes az előző időszaknál jobb teljesí tés, számszerűségben és ütemességben is. Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, az imént vázolt alapkritériumokon túl a számok tükrében vizsgáljuk meg, hogy józan, higgadt tervezés történte, amely megalapozza a racionális, okszerű felhasználást, és okos takarék osság jellemeztee az adott év levezetését. Gyors klikkelések és kiemelések után sorba lehet állítani azokat a táblákat, amelyek választ adhatnak kérdéseinkre. Nézzük! A funkcionális teljesítések vizsgálata vagy a makrogazdasági pálya főbb jellemzőit bemut ató tábla, a főbb életszínvonalmutatókat az előző két évvel együtt bemutató tábla vagy az azon részterületeket bemutató táblák, amelyek a lakástámogatásokról, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás előirányzatainak és pénzforgalmi te ljesítésének alakulásáról szólnak, jó alapot adnak a megalapozott vélemény megformálására. Segítik a 2001. évi mutatók beillesztését a gazdaság fejlődési irányait megmutató trendekbe. Megmutatják, hogy a nemzetgazdaság szerkezetváltozásai a kívánatos fejlő dési irányba mutatnake. Kiemelném talán: az infláció, a munkanélküliség, a bérkiáramlás, a lakossági megtakarítás, a lakossági fogyasztás változása, a lakásépítés mutatói. Véleményem szerint minden eddiginél empatikusabban szolgálta a nemzetgazdaság egyen letes fejlődésének biztosítását a 2001. évi költségvetés. Egész intézkedéssorozatok jellemezték ezt a felelős és okos gazdaságvezetést, amely ugyanakkor reálisan támaszkodott a piaci verseny osztályozó szerepére. Az Orbánkormány felismerte azt az arányoss ági összefüggést, hogy egy relatíve alacsony GDPvel rendelkező, tízmillió lakosú, szociális piacgazdaságot építő ország fejlődésének jelen szakaszában a központi költségvetés által mozgatott forrásmennyiség helyes, előrelátó felhasználása sokkal nagyobb v álságkiegyenlítő szerepre képes, mint a fejlett
