Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 24 (21. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz):
560 De nem ezért kértem szót, ezt csak közben reagáltam. A minimálbér növekedésével kapcsolatban, hogy ez egyoldalúan terhelte a munkáltatókat: nincs így, képviselő úr. Amit önök olyan gyakran hiányolna k, és amit most a szakszervezetek hiányolnak az önök kormányának gyakorlatában, a társadalmi párbeszédet, az érdekegyeztetést, ez bizony akkor megtörtént, konszenzussal egyeztek meg a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány az 50 ezer forintos minimálb érben, mint ahogy konszenzussal egyeztek meg abban is, hogy 15 milliárdos… (Dr. Veres János közbeszólása.) Én vezettem a kormánytárgyalást akkoriban, higgye el, Veres képviselő úr, konszenzussal állapodott meg a három fél. Mint ahogy konszenzussal állapodt unk meg abban is, hogy a Foglalkoztatási Alapból 15 milliárdos kompenzációs keret áll rendelkezésére azon vállalkozóknak, akiknek a minimálbér emelkedése nehézségeket okoz. Ez a valóság, képviselő úr. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. A következő kétperces felszóló Ékes József képviselő úr, az MDFfrakcióból. ÉKES JÓZSEF (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Talán egyetlenegy dolog Veres János képviselőtársam utolsó két mondatával kapcsolatban, hogy akkor a csőd szélén állt az ország, és köszönhető ez az előző kormánykoalíciónak, tehát az Antallkormánynak, így fejezte ki a hozzászólásában. Tisztelt Képviselőtársam! Legyen olyan kedves nekem megmondani, hogy az Antallkormány milyen örökséget vett át! (Szij jártó Péter: Így van!) Talán így lenne helyes megközelíteni azt a kérdést, hogy rendszerváltozás, a demokratikus lét kialakulása, a szocializmus lebomlása, az ipar teljes felbomlása talán nem egy öröksége volt ennek az országnak, amit én nem úgy fogalmazné k az ön helyében, és pont az ön helyében nem úgy fogalmaznék, hogy mit örökölt a második kormány, elnézést, a magyar társadalom a rendszerváltozás előtti időszakból. A kérdést talán így kellene megfogalmazni. Úgy érzem, hogy abban az első időszakban az a k ormány azért a demokrácia alapjait lerakta, az alkotmányosságot, az önkormányzatiságot megteremtette, amiből ez az ország tovább tud építkezni. Az, hogy akkor a katasztrófa szélén volt az ország, nem az első kormánynak köszönhető, ezt azért szeretném tiszt ázni önnel. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Így van! - Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Következik Vincze László képviselő úr, a Fideszfrakcióból. VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ott folytatom, ahol Ékes József képviselőtársam abbahagyta, hogy mit örököltünk. Az Orbánkormány 16 százalékos inflációt örökölt önöktől, és mindezt gyakorlatilag most úgy adta át, hogy lehet azon vitatkozni, hogy 6,5 százalékos inflációval vagy mennyive l vagy hogyan tervezték, lehet itt erről matematikai okosságokat mondani, de az tény, hogy 10 százalék alatti ez az infláció, és ez nagyon komoly eredmény. Sajnálatos módon ez a dolog az önök programjai kapcsán elindult, az infláció emelkedik. Ennek egyik kézzelfogható, negatív eredménye például a lakáshitelkamatok felemelése vagy az üzemanyagárak feltuningolása. Pénzszórásról beszélt Göndör képviselő úr, az MSZP részéről. Kérem szépen, ha ön pénzszórásnak minősíti a nemzet színházának felépültét, ami akárh ány évtized óta nagy adóssága ennek az országnak, akkor lelke rajta! Nagyon sokan vagyunk azért, akik ezt másképp ítéljük meg. Annál inkább pénzszórás viszont az a fajta felesleges elbocsátássorozat, ami a végkielégítésekkel együtt akárhány milliárdból - é n most nem megyek bele matematikai csatába - ez alatt a rövid száz vagy akárhány nap alatt valósult meg, és olyan szakembereket penderítettek ki a helyükről, legyen az minisztérium vagy akármi, akiknek bizony később a szakmai hiányát is fogjuk szenvedni, n em mi, képviselők elsősorban, hanem az ország, a lakosság. Ilyen kemény kitételek, hogy pénzszórás meg
