Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 24 (21. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavasl... - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP):
531 elvárásának megfelelő valóságos igazságügyi reform kidolgoz ására. Ezzel kapcsolatos reményeinket kissé hervasztja, hogy az Európai Tanács, az Európai Unió és az Alkotmánybíróság döntései és határozatai ellenére sem sikerült megértetnünk, hogy az ítélkezési és igazgatási függetlenség nem azonos fogalom, és az ítélk ezési függetlenség teljes körű megteremtése nem attól függ, hogy ki készíti el és milyen feltételek mellett a bíróságok költségvetését, amikor a végső döntést úgyis az Országgyűlés hozza meg. Az ember elgondolkozik azon, hogy mi lehet a Bsz. 39. § b) pontj a módosításának a tényleges indoka. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis - ami 1997ben került elfogadásra, tehát a kétharmados többség birtokában, és akkor szép volt, jó volt - úgy szól a rendelkezés, hogy “az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elkés zíti és a kormányhoz benyújtja a bírósági fejezetre vonatkozó költségvetési javaslatot, valamint az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, és ha az OIT költségvetési javaslata és a kormány által benyújtott törvényjavaslat között eltérés v an, akkor a kormány köteles részletesen feltüntetni, hogy mi volt az eredeti javaslat és mi az eltérés indoka. Ezt talán a makacsul vallott, a költségvetési teljes függetlenségre is kiterjedő, steril igazgatási, függetlenségi igézetében kívánja fokozni a k ormány azzal, hogy az egyik hatalmi ág számára megteremti a takaró hosszának ismeretétől független nyújtózkodási mérték megállapítási jogosultságát? A cél eléréséhez ez azonban kevés, mert változatlanul itt vagyunk mi, lábatlankodó képviselők, akiket a Ház szabály szerint nem lehet utasítani, és akik vagy a megsértődött kormány titkos sugallatára, vagy saját elhatározásból nemes egyszerűséggel leszavazzuk ezt a bárki által előterjesztett költségvetést, hiszen ehhez nem kell kétharmados minősített, csak feles többség. Ennek elkerüléséhez ugyanis az kellene - ha a kormány ezt keresztül akarja vinni , hogy az OIT a saját hatáskörében megállapítja a költségvetését, azt lepecsételi, és ennek birtokában mehet az államkasszához, és mindjárt fizetnek is. Mit szól ah hoz a többi hatalmi ág, hogy a főasztalnál csak egy hatalmi ágnak van helye, ők pedig csak a macskaasztalnál kapják meg a morzsát? Ez is feloldhatatlan ellentét marad. (15.20) A másik cél mi lehet? A miniszter úrnak a bírósági részre tett 50 százalékos bér emelési ígérete. (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Kérem szépen, ehhez a saját képviselőit kell meggyőzni, minket nem, mert mi meg fogjuk szavazni. Tehát ha valóban akarja az ítélőtábla működését a kormány, akkor szíveskedjék ezt az általunk vitatott két s zakaszt, akár kormánypárti képviselői módosító indítvánnyal, ezt is meg fogjuk szavazni, kivenni, mert akkor nem mi leszünk az okai annak, hogy megint aknára fut a javaslat. Nagyon köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz é s az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Ugyan volna még írásban jelentkező felszólaló, de nincs jelen a teremben. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki hozzászólni. Igen, kétperces hozzászólásra kért szót Avarkeszi Dezső képviselő úr . DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Isépy Tamás képviselőtársam hozzászólásának három elemére próbálok röviden válaszolni. Az egyik, hogy Isépy képviselő úr szerint a Fidesz mindig nagyon következetes volt, hogy egyetértett az ítélőtábla létrehozásával. Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy 1999. január 1jétől kellett volna felállnia az ítélőtábláknak; önök négy évig voltak hatalmon, és egyetlen ítélőtábla sem állhatott fel az önök jóvoltából. A másik: a szám háború. Képviselő Úr! Minden esetben, például amikor Toller László, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja szólt hozzá a parlamentben, az OIT adatait idézve
