Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 24 (21. szám) - Járvás István (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - "Tudja-e ön, miniszter úr, hogy mit és miért módosított a földtörvényen?" címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
489 amely, mint tudjuk, még szocialista örökség - esetében a tulajdonostársak elővásárlási joguk alapján szabadon vásárolhatnak. Viszo nt a gyakorlat az, miniszter úr, hogy ebből a földtulajdonból bárki, az ország bármely területén élő állampolgár vásárolhat. A módszer a következő: aki vásárolni kíván ebből a földterületből, megajándékoztatja magát néhány aranykoronával, ettől kezdve ő is a közös tulajdon részese és a továbbiakban szabadon vásárolhat. Ez a gyakorlat az osztatlan közös földtulajdonból való földvásárlás esetén háttérbe szorítja a jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli földbérlők esetén azok helyben lakó természetes személy tagjait, illetve a helyben lakó részvényeseket, a helyben lakó szomszédot, a helyben lakót, valamint a magyar államot is azokban az esetekben, amelyekben a Nemzeti Földalapról szóló törvény erről rendelkezik. Kérdezem a miniszter urat, miért különb öztette meg a termőföldtörvénymódosítás kapcsán hátrányosan a mezőgazdaságból élőket, és miért juttatta előnyhöz, illetve a lehetőséghez másfél millió hektár esetében a spekulatív földvásárlást. Köszönöm. Várom válaszát. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Németh Imre miniszter úrnak. DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Valóban, a pénzügyminiszter úr terjeszt ette elő a termőföldről szóló módosítást, ön, képviselő úr, pedig megszavazta azt. Feltételezem, tudta, hogy miről szavaz. A földtörvény szakmai előkészítését és társadalmi egyeztetését én végeztem, ezért megnyugtatom, egyetértettem a kompromisszumos javas lattal, a törvénymódosítással. Azt pedig, hogy a miniszterelnök úr kit mire tart alkalmasnak, kérem, bízza rá. Az, hogy ön a mintegy másfél millió hektár osztatlan közös tulajdonú földet szocialista örökségnek tartja, egyszerű tárgyi tévedés, hiszen a kárp ótlási, illetve a földalapok elkülönítéséről és a részaránytulajdon kiadásáról szóló törvények megalkotásához a szocialista frakciónak korábban sem volt köze. Képviselő úrnak a saját táborában kellene keresni az alkotókat és a bűnbakokat. (Taps a kormánypá rti oldalon.) Képviselő úr, a mezőgazdaságból élőket az önök földtörvénye különböztette meg hátrányosan. (11.10) Ki akarták húzni a talajt több százezer mezőgazdasági munkavállaló alól. A családi gazdálkodó földhasználó kat is lehetetlen helyzetbe hozták, hiszen a szomszédoknak adtak előhaszonbérleti és elővásárlási jogot. Még a családon belüli földügyleteket is megpecsételték a szomszédok elővásárlási, előhaszonbérleti jogával. A Medgyessykormány világos rendezőelveke t állított fel, és jelentős könnyítéseket hozott az elővásárlási és előhaszonbérleti rendszerben; többek között a közeli hozzátartozókat mentesítette e kötöttségek alól. Teljesen logikus birtokrendezési követelményt elégít ki az osztatlan tulajdonközösség tagja elővásárlási jogának biztosítása. Én azt tartom abnormálisnak, ha a külső szomszédok megelőzhetik a tulajdonostársat. Az ön körmönfont gondolkodására utal az, képviselő úr, amiképpen kiforgatta ezt a kérdést. Az ön gondolkodása szerint nézzük az önö k földtörvénye alapján, hogy miképpen lehetett volna kihúzni a talajt a ténylegesen földet művelő emberek alól. Nem kellett volna mást tenni, mint a kinézett parcella szomszédságába kellett volna valamilyen trükkel kerülni, az önök földtörvénye szerint a s zomszédot, a családi gazdálkodó szomszédot illette meg az elővásárlási jog, így minden földhasználó alól ezzel a gondolkodással simán, spekulatív módon meg lehetett volna szerezni a termőföldet, hiszen önöknél első helyen a szomszéd állt. A mi törvényünk s zerint természetesen ez nem lehetséges, hiszen első helyen a ténylegesen földet művelő ember, a földet bérlő és a részes művelő áll. Én úgy gondolom, hogy a gazdálkodók többsége most már világosan látja, hogy mi volt az értelme a földtörvénymódosításnak, és egyetért ezekkel a könnyítésekkel, azzal a rendszerrel, amit
