Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 18 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - HEGYI GYULA, a környezetvédelmi bizottság előadója:
369 Köszö nöm szépen. Most a környezetvédelmi bizottság felszólalói következnek. Először megadom a szót Hegyi Gyulának, a bizottság előadójának. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. HEGYI GYULA , a környezetvédelmi bizottság előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnö k Úr! Tisztelt Ház! A környezetvédelmi bizottság viszont komoly vitát folytatott a zárszámadási törvényjavaslatról, és a szavazás is úgy alakult, hogy 11 igen és 8 tartózkodás volt. Majd a tartózkodás okát az ellenzéki képviselőtársam a kisebbségi vélemény ben el fogja mondani. Mi, a többséget képviselő honatyák és honanyák úgy láttuk e parlamenti meghallgatáson a bizottságban, hogy az elmúlt négy év az ország számára elvesztegetett négy esztendő volt. Ezen belül a környezetvédelem terén katasztrofális dolgo k történtek, rémálomnak lehet nevezni azt, ami a négy évben környezetvédelem címén a kormányzat részéről történt. El kell ismerni, hogy az utolsó másfél évben e rémálmon belül egy lassú ébredés próbált bekövetkezni, valamelyest javultak az állapotok, egész ében azonban lesújtó az, amit az elmúlt négy év környezetvédelmi tevékenységéről mondanunk kell. Ezt sajnos az adatok is mutatták, mind az Állami Számvevőszék jelentése, mind az, ami ebben a zárszámadási törvényjavaslatban benne foglaltatik. A legtöbb kifo gás az úgynevezett KAC, a Környezetvédelmi Alap célfeladatok felhasználását illette. Elhangzottak az Állami Számvevőszék jelentésében és magában a törvényben olyan megállapítások, hogy 750 elszámolási kötelezettségből csak 190 teljesült. Azt gondoljuk, hog y ez a közpénzekkel való bánásnak egy egészen felháborító esete. Elhangzott, hogy a belső elszámolás több tétele, ami egyáltalán elkészült, az ÁSZ szerint vitatható, kifogásolható. Elhangzott, hogy a KACnál az előirányzatok rendeltetési céljának megfelelő felhasználás ellenőrzése egyáltalán nem történt meg. Elhangzott az, hogy a KACnál nem is volt világos számviteli politika, tehát tulajdonképpen nem is lehet számon kérni a megfelelő számvitelt abban az esetben, ha nem is alakult ki egy kötelező előírás. Elhangzott továbbá, hogy a Környezetvédelmi Alap célfeladatainak felhasználásánál működési költségvetés címén közel 3,5 milliárddal többet használtak el, mint az előirányzat volt, míg intézményi felhalmozásra 2,5 milliárd forinttal kevesebb került felhaszn álásra. Ez azt jelenti, hogy bérkiadásokra, intézmények működtetésére költötték el annak a pénznek a jelentős részét, amellyel valójában az élhető környezetet, a fenntartható fejlődést kellett volna szolgálni. A jelentésben szerepel, hogy az azóta megszűnt Környezetvédelmi Fejlesztési Intézet a követelményeknek egyáltalán nem tudott megfelelni; ami ott történt, az semmi más nem volt, mint az adófizetők pénzének a teljesen felesleges pocsékolása. Az ÁSZjelentésen kívül is délután szeretnék ebben a vitában m agam is hozzászólni, de a bizottsági meghallgatáson is elhangzott többek között, hogy különböző fejlesztések nem vagy nagyonnagyon kevéssé valósultak meg a tárgyévben. Így például csak egyetlen példát említek: a balatoni intézkedési tervre eredetileg 150 millió forintot kellett volna felhasználni, ebből azonban csak 32 millió forint kiadás történt. Most nyáron sokan láthattuk, hogy a Balaton milyen katasztrofális állapotban fogadta a sajnos egyre kevesebb látogatót. Ebben bizony annak is része volt, hogy m ég a szűkös költségvetésnek is csak néhány százaléka került felhasználásra a 2001es esztendőben. Azt gondoltuk tehát a bizottságban, hogy a zárszámadást elfogadjuk, mert mi mást tehetne az új kormánytöbbség, amikor átveszi elődeitől a nehéz örökséget, de mindenképpen fontosnak tartottuk ezt a dolgot elmondani. A felszólalásomban hosszabban szeretnék kitérni arra a tényre is, hogy bár az államháztartási törvény szerint a közvetett támogatásokat, adóelengedéseket, adókedvezményeket is tartalmaznia kellene en nek a zárszámadásnak, erre egyáltalán nem került sor. Nem tudjuk, nem tudhatjuk meg ebből a zárszámadásból, hogy a kormányzat milyen adókedvezményeket biztosított különböző célokra. Egyetlenegyet szeretnék megemlíteni, majd aztán részletezni fogom. Nem tud om, tudjáke a tisztelt képviselőtársaim ebben a Házban, hogy a külföldi kamionok magyarországi úthasználatára a magyar állam évente 90 milliárd forint adókedvezményt biztosít. Ez sajnos ebben a zárszámadásban