Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 18 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SZABÓ GYÖRGY, a területfejlesztési bizottság előadója:
362 Ebből következő en arra kérem elnök urat, emlékeztesse képviselőtársainkat arra, hogy a Ház kialakult gyakorlatának és az ügyrendi bizottság állásfoglalásának megfelelően mind többségi, mind kisebbségi véleményként az hangozhat el a Házban, ami a bizottsági ülésen megfoga lmazásra került. Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. A Házszabály szerint valóban így van. Ebből a pozícióból viszont természetesen nincs módon ellenőrizni azt, hogy ami itt elhangzott, az az adott bizottsági ül ésen elhangzotte. Ennek ellenére felhívom a tisztelt képviselő hölgyek és urak figyelmét arra, hogy amikor ismertetik akár a többségi, akár a kisebbségi álláspontokat, akkor a bizottságban elhangzottakat terjesszék a tisztelt Ház elé. Haladunk tovább. Teh át a további bizottsági előadók felszólalása és a kisebbségi vélemények ismertetése következik, 55 perces időtartamban. Megadom a szót Szabó György képviselő úrnak, a területfejlesztési bizottság elnökének, a bizottság előadójának. Parancsoljon, öné a szó . SZABÓ GYÖRGY , a területfejlesztési bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A területfejlesztési bizottság meglehetősen hosszú és részletes vitát folytatott a zárszámadási törvényjavaslattal kapcsolatban, és azt állapítottuk me g, hogy területfejlesztési szempontból a 2001. évet pozitív és negatív folyamatok egyaránt jellemezték. Pozitívumként az hangzott el - és ezzel kezdeném a bizottsági vélemény ismertetését , hogy a területfejlesztésre fordítható helyi és központi források nagyságrendje jelentősen nőtt. Példának okáért kiemelésre került, hogy a területfejlesztési célelőirányzat összege 11 milliárd forintról 18 milliárd forintra nőtt, és általában is megállapítható, hogy a területfejlesztéssel összefüggő támogatási célprogram ok nagyságrendje mintegy másfélszeres bővülést mutat az előző évhez képest, és összességében 375 milliárd forintot tesz ki. Azt is pozitívumként tudtuk rögzíteni, hogy az önkormányzatok címzett és céltámogatási keretei is nőttek - nyilván ennek is fontos h atása van a területfejlesztésben , így az önkormányzati fejlesztések nagyságrendje 191 milliárd forintról 245 milliárd forintra nőtt. Ebben szerepet játszott az is, hogy az önkormányzatok - megítélésünk szerint nagyon helyesen - a gázközművagyonnal kapcso latos forrásaikat, amelyeket kaptak, beruházásokra fordították. Ezenkívül azt is pozitívumként állapítottuk meg, hogy a gazdálkodás szabályszerűsége általában nőtt. Ez több olyan intézkedésnek köszönhető, amely kormányzati részről abban az évben született, és vitathatatlanul elősegítette ezt a pozitív folyamatot. Ugyanakkor - és ez volt a bizottság véleményének markánsabb része - nagyon sok problémát is meg tudtunk fogalmazni, és istenigazából sajátos módon nem volt különbség a tekintetben, hogy a kritikák kormánypárti vagy ellenzéki oldalról fogalmazódtake meg. Csak kiemelten jelezném ezeket, a részletezés igénye nélkül. Nagy gondot jelent, hogy a felhasználás általában lényegesen elmaradt a lehetőségektől. Százmilliárdos nagyságrendűek a maradványok, amib en több olyan folyamat játszott közre, ami egyértelműen negatív területfejlesztési szempontból, például az, hogy a kormány terveivel ellentétben a beruházások nagyságrendje nem 1012 százalékkal, hanem mindössze 3,1 százalékkal nőtt. Ez azt is jelentette, hogy a versenyszféra felhalmozási lehetősége is drasztikusan csökkent, így pályázni is nehezebben tudtak. Ugyanez figyelhető meg az önkormányzati szférában. Az önrész, a saját források hiánya általánosságban jellemző. Különösen érinti ez a hátrányos helyze tű kistérségeket, és ez azt jelenti, hogy a források számukra sokszor szinte elérhetetlenek.
