Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 18 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. VERES JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
358 2001. évi, pontosabban ez a beszámoló annak a kétéves költségvetésnek az első évéről készült bes zámoló, amely kétéves költségvetés akkor úgymond forradalmi újításként került interpretálásra az akkori kormánypártok által, és azokat a pozitív jelzőket mondták el a költségvetési javaslat parlamenti tárgyalása során, amire most itt a miniszter úr egy pon tos idézettel reagált is, amely szerint ez növeli a kiszámíthatóságot, javítja a gazdálkodó szervezetek előrelátási lehetőségét, javítja a tervezhetőséget, soksok más pozitívumot elmondva. Az ezt többségében általános vitára alkalmasnak ítélő kormánypárti képviselők ezzel szemben elmondták, hogy ez a kétéves költségvetés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az első évben mindenképpen azok az aggályok érvényesültek, vagy azok az aggályok váltak valóra, amelyeket annak idején az akkori ellenzéki képvis elők itt a parlamenti vitában és más megszólalásokban is elmondtak. Ilyen értelemben kifejezetten kedvezőtlenül alakította a 2001. év mind költségvetési gazdálkodását, mind a költségvetés átláthatóságát, mind pedig a vállalkozó gazdálkodó szervezetek bizal mát a kormányzat iránt az a tény, hogy noha a költségvetésben 6 százalékkal volt tervezve az infláció - az akkor várható prognózisok alapján az akkori ellenzék 9 és 10 százalék közötti mértékről beszélt a vitában , a teljesülése 9,2 százalék lett. Rendkív ül fontosnak tartottuk a vitában megemlíteni azt is, hogy a 2001. év beszámolójában egy kedvező költségvetési hiány, arány szerepel, a GDPhez viszonyított 3,2 százalékos hiánymérték nem tekinthető a jelenlegi viszonyok közepette túlzottan magasnak és kedv ezőtlennek. Ugyanakkor ez a valóságban, ha pontosan akarnánk számolni, akkor bizonyosan egy magasabb mérték lenne. Az imént a pénzügyminiszter úr itt elmondta azt is, hogy a 4 százalékot bizonyosan elérné a valóságos hiány mértéke. A költségvetési bizottsá g vitájában is elhangzott az, hogy a 2000. évi költségvetési beszámoló alapján a kormány - az Állami Számvevőszék által is jogszabályellenesnek ítélt módon - letéti számlára helyezett több mint 90 milliárd forintot, melynek a felhasználására ténylegesen a 2001. évben került sor, és miután ezt 2000. évi kiadásként már elszámolta a kormány, így a 2001. évi zárszámadásban ez természetesen nem jelenik meg olyan tételként, mint ami az egyenleget módosítaná. Ezt a durván vagy kerekítve százmilliárd forintot minde nképpen hozzá kellett volna adni, hogyha pontos elszámolást szeretnénk látni, a 2001. évi hiány mértékéhez. Ugyancsak a hiányt nem megfelelőképpen befolyásoló körülményként említettük meg többen a bizottsági ülésen, hogy a 2001. évben viszont olyan kötelez ettségvállalásokra került sor a kormány részéről, amelyeknek a tényleges költségvetési kihatása átcsúszik, átnyúlik a 2002. évre. Hozzávetőlegesen itt is egy százmilliárd forintos tételről van szó, amely majd a 2002. évi költségvetés hiányaként fog megjele nni, ugyanakkor determinációként és kényszerpályaként már megjelenik a 2001. évi döntésekben. Itt a legnagyobb tételként a Széchenyiterves pályázatokról hozott döntésekről szoktak megemlékezni, és ez a bizottság ülésén is így hangzott el. Mindannyian tudj uk, hogy a 2001. évben ténylegesen mintegy ötmilliárd forint került csak kifizetésre ilyen pályázatok támogatási összegeként, és enyhén szólva is túlzásnak lehet ezek után ítélni azt, hogy ezt figyelembe véve úgy szoktak megemlékezni a volt kormánypárti ga zdaságpolitikusok, hogy a Széchenyiterv micsoda nagy gazdaságfejlesztő lépést jelentett a 2001. évi gazdasági folyamatokban. Nyilvánvalóan az ötmilliárd forintos kifizetett tételre nem lehet azt mondani, hogy horribilisan hozzájárult volna a gazdasági növ ekedéshez vagy a beruházási mértékekhez. Egyébként maguk a beruházási számok is ezt igazolják, hiszen sajnálatos módon a beruházásoknak az összege, a beruházásoknak az értéke és az aránya a 2001. évben Magyarországon nem volt kellően magas és nem volt kell ően nagy. (10.20) Elhangzott a költségvetési bizottság vitájában az is, hogy igen problémás ennek az évnek az a döntéshozatali mechanizmusa, amely a költségvetésen kívüli tételekként, vagy a költségvetésben meg nem jelenő tételekként és nem ellenőrizhető t ételekként szerepeltet több tíz milliárdos
