Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 11 (42. szám) - A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
3518 művi abortuszok előtt, hiszen ennek a törvénynek az értelmében erre lehetőség lenne, legalábbis a mi értelmezésünk szerint. Csáky András képviselőtársam tehát az ajánlás 1. pontjában, az 1. §t módosít ó javaslatában egyértelműen a fogantatástól számítaná, értelmezné az embert mint szervezetet, és ebben az értelemben az embriót kivonná e törvény hatálya alól. Nem hiszem, hogy különösebben indokolnom kellene az olyan génmanipulációk lehetőségének a megtil tását, aminek az úgymond - idézőjelben - eredményességét vagy eredménytelenségét a művileg abortált, immáron génmanipulált embriókon lehetne ellenőrizni. Azzal, hogy nem tekintjük emberi lénynek ezeket az embriókat, az emberekre nézve épp a legveszélyesebb génkísérleteknek teremtjük meg a törvényi lehetőségét. Tisztelt Ház! Dr. Csáky András képviselőtársam az ajánlás 21. pontjában indítványozza, hogy hadiipari céllal ne lehessen géntechnológiai tevékenységet végezni. Mindeddig katasztrófafilmek sokasága fog lalkozott olyan elképzelt esetekkel, amikor is antibiotikumokra érzéketlen baktériumok, rovarirtókra alig reagáló kártevők, vagy éppen gombaölő szerekre immúnis penészgombák terjednek el a gyanútlan polgári lakosság körében, míg a történetben kiderül, hogy ezeket a veszélyes mutációkat hadiipari megrendelésre tenyésztették ki. Nem alaptalanok az ilyen aggodalmak, és semmiféle indok nincs arra, hogy ilyen kísérleteket engedélyezzünk Magyarországon. Az egyik bizottság támogatta ezt az MDFes módosító javaslat ot, nagyon kérem a tisztelt Házat, illetve a tárcát, fontolja meg ezt a humanista indíttatásból megszületett módosító indítványt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szé pen. Megadom a szót Horváth János képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk levő, géntechnológiáról szóló törvényjavaslat preambulumához és néhány pontjához szólok hozzá, nevezetesen a 34. , pontokhoz, amelyeket Pap János képviselő úr érintett, továbbá ahhoz, amelyet Illés Zoltán képviselő úr terjesztett be. Nevezetesen, a mondanivalóm az, hogy a géntechnológia alkalmazása során lehetőség nyílik arra, hogy a magyar gazdaság a potenciáljához közelebb jusson. Különösen érvényes ez a magyar mezőgazdaságban. Agráriumunk, tudjuk jól, többször halljuk, messze maga mögött marad. Számok vannak erre, ezzel most nem untatom a tisztelt Házat, mert hiszen szorosabban a témánál kívánatos maradni az időkor látozás miatt is. Arra gondolok, államtitkár úr, tisztelt Ház, hogy a géntechnológia alkalmazása egyfajta, a teremtő által az emberre bízott teremtési folyamat. Remélem, hogy a filozófiai és teológiai fogalmak nem vetnek árnyékot az érvemre. Arról van szó, hogy az ember rájön arra, hogy valamit másképpen is lehet csinálni. Ilyen volt évezredeken, generációkon át például a gyümölcsnemesítés és a gabonanemesítés folyamata. Az akkor nem a tudományos laboratóriumoknak azzal a tudásával és eszközeivel történt, a mivel manapság, de mégiscsak a természet módosítása volt. Ilyen módosítások, lehetőségek előttünk állnak. Most arról van szó, hogy ezeket törvényileg mennyiben inspiráljuk. Hát inspiráljuk! Jó volna néhány témát megnevezni. Például említhetem a magyar mező gazdaságban a szőlőt. A szőlőnek magja van, mert az Atyaúristen úgy teremtette vagy úgy alakult. Azonban szerte a világon ma már kívánatos a fogyasztók asztalán a mag nélküli szőlő. Magyarországon hogy nevezzük ezt? Mazsola. Valami miatt úgy nevezzük. Ez s zerte a világon ma már nagyon kívánatos, és azok, akik ezt termelik, jelentős külkereskedelmi előnyhöz jutnak. Magyarországon, ahol az a sokféle kitűnő szőlő terem, ha feladatul adnánk tudósainknak, hogy ezzel is foglalkozzanak, akkor igen jelentős lépést tennénk előre egy pragmatikus dologban. Példa? Sok példa van erre. Magyarországon is ismerős ma már a paradicsom példája. Valamikor a paradicsom olyasmi volt, amit nehezen lehetett vinni, csak egykét napig, mert puha volt, és manapság már olyan paradicsom ot árulnak szerte a
