Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 10 (41. szám) - Az 1993. augusztus 4. és 1995. december 31. között önkormányzati hozzájárulásból létesített gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH IMRE (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3492 járandóság jogcímét és számítási elveit a törvényjavaslat teremti, illetve határozza meg, mely az önkormányzatok részére méltá nyos hozamot biztosít az eltelt időre. Amint azt az előbbiekben is jeleztem, a 2001. évi LVI. törvény célja és feladata az elmaradt, illetve késedelmesen teljesített vagyon, illetve részvényjuttatás pótlólagos teljesítése, és ezzel összefüggésben az önkor mányzatok teljes kompenzációja volt. Ezt az előttünk fekvő törvényjavaslat a korábbi törvénybe bizottsági javaslatként bekerült rendelkezésre figyelemmel a privatizáció időpontjáig az akkor még állami tulajdonban lévő gázszolgáltatónak átadott gázközművek utáni, a törvényjavaslat által megteremtett jogcím és számítási elvek szerinti járandósággal egészítette ki. A privatizáció utáni vagyonátadások vizsgálata, valamint a gázközművekre vonatkozó hatályos szabályok kérdése a gáztörvény és a jelen törvényi szab ályozás célján, feladatán és hatályán kívül esik, az állami kompenzáció alapja ezekben az esetekben nem áll fenn. Nem támogatja továbbá a kormány azokat az indítványokat sem, amelyek az elosztó vezetékekhez és létesítményeihez, például fogadóállomás, nyújt ott önkormányzati hozzájáruláson kívül a más vezetéktípusokhoz, a Molnak átadott szállítóvezetékszakaszokhoz és létesítményeihez, például gázátadóállomásokhoz nyújtott hozzájárulásokat is a törvényjavaslat hatálya alá vonná, illetve az úgynevezett bekötő vezetékek után külön járandóságot állapítana meg az önkormányzatok számára. (22.10) A már többször hivatkozott 1993. évi LXXXII. törvény a gázszolgáltató társaságok tulajdonába adott elosztó vezetékekhez és létesítményeihez nyújtott önkormányzati és lakos sági hozzájárulás alapján állapított meg járandóságot. A törvényjavaslat megalkotását a 2001. évi LVI. törvény 1. §a kizárólag egy újabb időszakra nézve rendelte el, mégpedig az 1993. augusztus 4e és 1995. december 31e közötti időszakra, a figyelembe ve hető vezetékek típusán e felhatalmazás nem változtatott. Semmi sem indokolja tehát, hogy a törvény hatálya olyan gázközművekre is kiterjedjen, amelyekre még a korábban kötelezően állami tulajdonba vett és kötelezően a gázszolgáltató üzemeltetésébe adott gá zközművekhez nyújtott önkormányzati hozzájárulás kompenzációját megállapító 1993. évi LXXXII. törvény sem vonatkozott. Jelzem továbbá, hogy a korábbi és a jelenleg hatályos gáztörvény is a csatlakozó vezeték, az elosztó vezeték és a szállító vezeték fogalm át ismeri, a bekötő vezeték fogalmát nem. Az elosztó vezeték az a csővezetékrendszer a hozzá tartozó nyomáscsökkentő és szabályozó berendezésekkel együtt, amely a gázátadó állomás kilépő oldalától indul, és a fogyasztó telekhatáránál ér véget. A csatlakozó vezeték a fogyasztó telekhatárától a fogyasztó gázmérőjéig terjedő vezetéket és tartozékait jelenti. Amennyiben tehát az indítványt benyújtó képviselők a bekötő vezetéken az utcai vezetéktől a telekhatárig leágazó vezetékszakaszt értik, akkor felvetésükre az a válasz adható, hogy a bekötő vezetékek ténylegesen az elosztó vezeték részét képezik. Az elosztó, valamint a csatlakozó vezetékeket 1993. augusztus 3át, illetve az elosztó vezetékeket '92. szeptember 25ét megelőzően kötelezően az állam tulajdonába és a gázszolgáltató üzemeltetésébe kellett adni. E kötelező átadás eredményeképpen e vezetékek a gázszolgáltatók tulajdonába kerültek. Ettől teljesen független körülmény az, hogy a gázszolgáltatók - a jogszabályi előírásnál egyébként részletesebb - nyilván tartása utcaszintig terjed, tehát azt lehet megállapítani, hogy egy adott utcában hány bekötő vezeték van a gázszolgáltató birtokában, viszont ezeket nem lehet házszámhoz rendelni. 1993 augusztusa után új utcák bekapcsolása esetén az ahhoz szükséges teljes vezetékszakaszt, tehát az utcai vezetékeket a bekötő és csatlakozó vezetékekkel együtt, továbbá az utcai vezetékre való utólagos csatlakozás esetén a csatlakozáshoz szükséges vezetékszakasz kiépítését tipikusan a gázszolgáltató végezte el, e vezetékszakas zokat tehát ő aktiválta, és az ő, azaz a gázszolgáltató tulajdonába kerültek. E vezetékek nyilvántartására a már elmondottak vonatkoznak. Az e bekötő vezetékek mint az elosztó vezeték részei utáni járandóság a szakértő cég által megállapított
