Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 10 (41. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZALAY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
3442 adni akart, ez annak a felismerése, hogy mindenki látja, hogy jó lenne, ha itt több pénz lenne, de most már annyi van, amennyi van, amit a fejezeti számokban jóváhagyott a parlament. Ezen belül átcsoportosítani, az bizony nehé z kérdés. Két elvi probléma van mind a két tisztelt képviselőtársam felszólalásával. Az egyik az, hogy nem véletlen, hogy nincsenek nevesítve ezek az infrastrukturális beruházások vagy projektek, hiszen ha megnézzük a költségvetést, azt látjuk, hogy két na gy szám foglalkozik közútfejlesztéssel. Az egyik az UFCE, vagyis az útfenntartási és fejlesztési szám, amely megad egy 55 milliárdos értéket, a másik pedig a gyorsforgalmi úthálózatfejlesztési program, az pedig megadja az ismert 79,4 milliárdos értéket. E zen kívül nevesítve összesen 2 darab projekt van, a hajdúszoboszlói elkerülő út és a törökszentmiklósi elkerülő út. Annak, hogy ez így van felépítve, nyilvánvaló oka van. Azt mindenki beláthatja, hogy ha itt elkezdenénk nevesíteni azt a rengeteg képviselői indítványt, ami bejött, hogy Békés megyében, Borsodban, GyőrSopronban, Komáromban, hol, hova, melyik faluhoz, melyik településhez építsünk, és építsük be a költségvetésbe az elkerülő utat, a levezető utat, a hozzá vezető utat, akkor egyszerűen átláthatat lan lenne ez a költségvetés. Tehát az az elv, hogy itt nem nevesítjük az egyes fejlesztési szakaszokat, hanem van két összefoglaló, mindent magába foglaló szám, azt hiszem, hogy nem támadható, mert ha nem így csinálnánk, kezelhetetlen lenne az egész. Tehát ezért nem nevesíthető önmagában sem - még ha pénz lenne is rá - sem a mosonmagyaróvári levezető, sem a mosonmagyaróvári belső úthálózat, sem a salgótarjáni, mert ha ezt elfogadnánk, akkor az igények nyilvánvalóan máshonnan is befogadásra kellene hogy kerü ljenek. És akkor még a pénzről nem beszéltünk, ami pedig a dolog lényege. Pap János képviselőtársam négy módosító indítványát mutatta be nekünk. De azt az egyet elfelejtette hozzátenni, hogy honnan biztosítaná ezekre a pénzt. Ha az ember megnézi a módosító kat, emlékszik az elsőkörös vitára, akkor emlékszik, hogy Pap János képviselőtársunk az UFCEből biztosítaná ide a forrásokat, abból az UFCEből, ami a sok szűk keresztmetszet közül talán a legszűkebb keresztmetszet a GKM fejezetén belül, hiszen 55 milliár d van a jövő évre útfenntartásra, karbantartásra és üzemeltetésre. A költségvetés általános vitájában számtalan képviselői felszólalásban hangzott el, hogy milyen kevés ez az UFCE, hogyan kellene hozzátenni, miért kevesebb, mint volt az előző évben. Ez s zámtalanszor elhangzott. Ebből vegyünk még el? Én azt gondolom, hogy ez nem igazán támogatható, mert nyilvánvaló, hogy - még egyszer aláhúzom - jogos volt az igény, amit elmondott Pap képviselőtársunk, jogos, de az UFCE nem csökkenthető tovább, mert így is komoly problémák lesznek, hogy hogyan tudjuk a karbantartásokat végezni. Tehát innen egyszerűen nem vihetünk el több pénzt. (Az elnöki széket dr. Szájer József, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Kerékpárút. Tényleg groteszk az a helyzet, amit hallott unk, de nyilvánvaló, hogy nem most májustól alakult ki ez a megszakítottság, hogy egyik településtől a másikig nincs, aztán a következőig van, aztán megint nincs, és megint van. Nyilván ez valami anomáliája az egész kerékpárútfejlesztésnek. Nem tudjuk mos t rendbe hozni - a következő évben biztos nem - az előző évek mulasztásait vagy rossz tervezését, hibáit. Azt nem állítom, hogy ott nem lesz, mondjuk, épp az említett két falu között nem épül meg a kerékpárút, mert a kerékpárprogram továbbra is érvényben v an, csak érvényben van ugyanaz az elv, hogy nem nevesítjük, mely települések között fog mindez megtörténni, különben annyira gúzsba kötjük magunkat meg a lehetőségeinket, hogy a tervezés válik lehetetlenné. Tehát még egyszer megköszönöm mind a két képvisel őtársam felszólalását, mindegyik igény jogos lenne. Talán azért önmagában - ahogy Pap képviselőtársam is mondta - az a 2,5 milliárd, mindenki érzi, hogy még ha lenne is, túlzásnak tűnik; én nem tudom, hogyan jelenhetett meg a helyi újságban, valami nagy té vedés lehet. De ettől eltekintve a többi tényleg jogos, csakhogy nem látom azt a lehetőséget, hogy a fejezetünkön belül honnan lehetne ennek a forrását biztosítani, és ezért nem tudjuk támogatni ezeket a módosítókat.
