Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak

2002. december 10 (41. szám) - Dr. Világosi Gábor (SZDSZ) - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez - "Millenáris sokadszor" címmel

3358 Nem csoda tehát, hogy az egyes ingatlanok á

llagával sokszor nem tudnak törődni távoli

lakóhelyükről. Gyakori eset, hogy valamely közműépítés vagy hibájának a kijavítása érdekében

kellene bejutni az ingatlanra; gyakran a gyom, a parlagfű hatalmasodott el a ritkán látogatott telken;

előfordul, hogy a bizonyos növényi betegségek megelőzése érdekében elrendelt kötelező permetezést

nem végzi el a tulajdonos, mert hiába is szólítják fel portája rendben tartására, gyakran még

postaláda sincs a kapu mellett, de ha lenne, akkor is kétséges volna a felszólítá

s értelme az évente

esetleg csak egyszer arra vetődő tulajdonos cselekvése érdekében. Önkormányzatok panaszkodnak, hogy jogszabályok tiltják számukra a telekre történő belépést. A

szomszéd építkezésének engedélyezése érdekében levelet vagy egyéb felszólítá

st pedig még a

külföldi lakcímre is általában hiába küldenek. Mit lehet tenni ennek a helyzetnek az orvoslása érdekében? Lehete kötelezni a tulajdonost, hogy

az érvényes lakcímét bejelentse? Várom az államtitkár úr válaszát. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Fe

renc)

: A kérdésre Pál Tibor államtitkár úr válaszol. Megadom a szót. PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár

: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ország egyes területein az

elmúlt években valóban számos ingatlan tulajdonjogá

t szerezték meg külföldi állampolgárok. Az

ingatlan fenntartásával kapcsolatban egyes esetekben való igaz az, amit a képviselő úr kérdésében

megfogalmazott, bizonyos problémák, együttélési gondok jelentkeztek. A polgári törvénykönyv a szomszédjogra vonatko

zó szabályok között kötelezi a tulajdonost,

hogy közérdekű munkálatok elvégzése érdekében, illetve ha más fontos okból ez szükséges, akkor az

ingatlanra történő bejutást biztosítsa. Általános tapasztalat, hogy azokban az esetekben, ahol az

ingatlan tulajdo

nosa nem a településen tartózkodik, nem életvitelszerűen van ott, az ingatlannal

kapcsolatos ügyeinek intézésére más személyt bíz meg. Ezekben az esetekben ez a személy jár el a

külföldi nevében az ügyekben, ő biztosítja az ingatlanra a bejutást, gondoskod

ik az ingatlan rendbetételéről, rendben tartásáról. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló '57. évi törvény konkrét rendelkezéseket

tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a külföldiek részére hogyan lehet iratokat kézbesíteni. Az

államigazgatási eljárás megalkotásakor viszonylag kevés volt azoknak az államigazgatási ügyeknek a

száma, amelyekben külföldre kellett továbbítani a hatóság megkeresését, határozatot vagy bármilyen

értesítést. E jogszabály, mint ahogy mondtam, negyvenöt éve született, az

óta jelentősen változtak az

életviszonyok, változtak a körülmények, amelyek igénylik, hogy a hatósági eljárás általános

szabályai a jelenkor követelményének megfelelően átalakításra kerüljenek. A

Belügyminisztériumban elkezdődött az államigazgatási eljárás felülvizsgálata, amely e kérdéskör

tekintetében is módosításokat fog eredményezni, így az elképzelések szerint egyszerűsödne a

külföldre történő iratok továbbításának a módja, egyes esetekben

(Az elnök a csengő

megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét

.) lehetőség lenne arra is, hogy a magyar hatóság

közvetlenül keresse meg a külföldön tartózkodó személyt. Ez az ön által feltett kérdésekre adott

esetben hamarabb és gyorsabb megoldást hozhat. Köszönöm. Dr. Világosi Gábor (SZDSZ) - a Miniszterelnöki Hivatalt

vezető miniszterhez - "Millenáris sokadszor" címmel