Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 10 (41. szám) - Molnár József (MSZP) - az oktatási miniszterhez - "A szakképzés jövője" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter:
3344 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr interpellációjára Magyar Bálint oktatási miniszter úr válaszol. Miniszter úr! DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A fiatalok jelentős része munkatapasztalat nélkül kerül ki a mun kaerőpiacra, emiatt eleve hátrányos helyzetben van a munkahelyért folytatott versenyben. Ezt a hátrányt csak fokozhatja, ha szakképesítés nélkül hagyják el az iskolarendszert; a munka világába való bekapcsolódás akkor is megnehezül számukra, ha a munkát ke reső fiatal szakképesítéssel rendelkezik ugyan, de nem piacképes. Ebből is látszik, hogy a fiataloknak nemcsak szakképesítéssel, de piacképes, korszerű készségekkel is kell elhagyniuk az iskolarendszert. A képviselő úr által megfogalmazott kérdés Európa, s őt talán az egész világ szakképzési, gazdasági szakembereit és természetesen a politikát is nagymértékben foglalkoztatja. Az Európai Unió által támogatott, a fiatalok munkaerőpiaci esélyeit javító programok szinte kivétel nélkül arra irányulnak, hogy megk önnyítsék az iskolából a munka világába történő átmenetet, elkerüljék, illetve csökkentsék a fiatalok munkanélküliségét. Ennek érdekében Magyarországon a legnagyobb jelentőséget a szakiskolai képzés fejlesztésének tulajdonítok, a korábbi fejlesztési progra mok ugyanis ezt az iskolatípust elkerülték, emiatt mind a szakiskolák eszközei, mind pedig az oktatott tananyagok elavultabbak az érettségit is adó szakközépiskolákhoz képest. Az Oktatási Minisztérium kidolgozta és már 2003 elejétől megindítja a szakiskola i fejlesztési programját, amely mind a tananyagtartalom, mind pedig a képzési infrastruktúra fejlesztését célul tűzi ki, de a projekt nem hagyhatja ki a tanárok, az intézményvezetők felkészítését sem. A szakmai tartalom, az oktatás módszertani vetületei eg yaránt helyet kapnak a továbbképzésben. Ez utóbbiaknak azért van különösen nagy jelentősége, mert jelentős hátrányokkal küzdő fiatalok vannak a szakiskolákban, akiknek az oktatása egészen más módszereket, eljárásokat igényel. A több alprogramot magában fog laló szakiskolai fejlesztési programtól azt várjuk, hogy a hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küszködő tanulók részére egyéves felkészítő program kidolgozására kerül sor, amelynek használatával javul az oktatás hatékonysága, csökken majd a lemorzso lódók, a képzést szakképesítés nélkül elhagyók száma, javul a szakiskolát végzettek szakmai felkészültsége, tudásuk jobban megfelel a munkáltatók elvárásainak, ezáltal javulnak munkaerőpiaci esélyeik. (11.00) Nem elhanyagolható, szándékolt hatása a progra mnak, hogy javul ezen iskolatípus presztízse, ugyanis ez jelentősen befolyásolja a fiatalok pályaválasztási motivációját. Jelentős azon fiatalok száma, akik a tanköteles korig nem képesek az általános iskolát befejezni, emiatt nem kapcsolódhatnak be a szak képzésbe, ahol a legtöbb esetben az általános iskola sikeres elvégzése az alapfeltétel. Ezen fiatalok érdekeit szem előtt tartva - ugyanakkor figyelembe véve azt is, hogy ismeretekre, készségekre van szükség a szakmai programok elsajátításához - az Oktatás i Minisztérium rugalmas felzárkóztató programok kidolgozását kezdi meg. A fiatalok munkaerőpiaci helyzetének javulását várjuk a szakképzési törvény módosításától is, melynek során a gyakorlati képzésben szélesíteni tervezzük a tanulószerződések intézményé t. A gazdálkodó szervezetek fokozottabb bekapcsolódását a szakképzésbe az ösztönző rendszer, az adótörvények, a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény áttekintésével, módosításával tervezzük elérni. A szakképzésben mintegy fél éve indult a szakmai követ elmények modularizációját célul kitűző munka. Ennek a lényege, hogy történjék meg mintegy ezer, az állam által elismert szakképesítés közös követelményeinek feltárása. Az Oktatási Minisztérium kiemelt jelentőséget tulajdonít a megindult munka felgyorsításá nak és annak, hogy a követelmények modularizálását a szakmai
