Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 17 (19. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz):
335 Azt hiszem, hogy külön dialógussal, esetleg egy térségre irányuló extra tanácskozással még ezt tudnánk valamelyest serkenteni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. A mai utolsó napirend utáni fe lszólalás Lázár János képviselő urat illeti, a Fideszfrakcióból. A felszólalásának címe: “Délalföldi kistérségek fejlődési lehetőségei”. Megadom a szót a képviselő úrnak. DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt E lnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Az elmúlt napokban elég furcsa vita alakult ki az Európai Unióhoz való csatlakozásról, és ez a vita sok minden vélt vagy valós problémát hozott fel, sok minden vélt vagy valós indok, probléma hangzott el az elmúlt napokb an, és döntően arra keresték a megszólalók a választ, hogy milyen világ lesz azt követően, hogy az Európai Unióhoz csatlakozik Magyarország. Fontos és kockázatos témáról van szó, hiszen Magyarország sorsa nem lesz mindegy, hogy hogyan alakul az elkövetkeze ndő napokban, mondhatjuk, hogy nem babra megy a játék. Valami azonban, úgy tűnik, akár a politikai, vagy akár a közgondolkodásban bizonyos mértékig elsikkadni látszik, és nem kerül reflektorfénybe. A helyzet ugyanis az, tisztelt képviselőtársaim, hogy ma m ár nem arról kell döntenünk, hogy mit akarunk csinálni, a válasz erre meglehetősen világos és egyszerű: a magyar polgárok Európa polgárai szeretnének lenni, európai országban szeretnének élni, olyan országban, ahol megfelelő európai életminőséget biztosít számukra az állam, és megteremtődik ennek a körülménye. A kérdés sokkal inkább talán az, hogy hogyan lehet ezt megoldani, hogyan lehet elérni azt, hogy a nemzeti értékeink megtartása mellett Hódmezővásárhely példának okáért vagy az ország más pontjai csatl akozzanak Európához, és az elmaradott vidékek is felzárkózhassanak nemcsak Magyarország fejlett régióihoz, hanem Európa különböző fejlett térségeihez. Tudom, elég sok idő telt el azóta, hogy szóba került először a csatlakozási szándék, hiszen én akkor még gimnazista voltam, mégis azt mondhatjuk, hogy most, 20032004ben zárulnak le a csatlakozási tárgyalások, most kell húsbavágó döntéseket hozni Magyarországon és Európa országaiban, és most kell talán leginkább tájékoztatni az ország és a kisrégiók polgárai t, hogy mi vár rájuk, mi az, ami következmény lesz, mi az, ami előny lesz, és kik lesznek azok, akik hátrányban részesülnek. Az a választókörzet, amelyet én próbálok képviselni, Hódmezővásárhely, az elmúlt időszakban elég sokat tett azért, hogy a polgárain ak európai életminőséget biztosítson, mégis azt kell mondanom, hogy az ország nyugati részeihez képest jóval elmaradottabbak vagyunk; ha csak a hazai bruttó nemzeti terméket nézzük, akkor óriásiak a különbségek. Ezek a délalföldi régiók a statisztikai ada tok szerint egyre inkább leszakadnak, nem sikerül nemhogy Magyarország nyugati részéhez, hanem Európa keleti részéhez sem igazából csatlakozniuk, pedig, ne felejtsük el, óriási a tét, hiszen Európa új határvidéke lesz Magyarország keleti régiója, és várhat óan sok lehetőség nyílik számunkra. Az a kérdés, vajon a magyar polgárok, akár a hódmezővásárhelyi polgárok, ki tudjáke ezeket a lehetőségeket aknázni, vajon hogyan tudnak ezekkel a lehetőségekkel élni. És ezekhez a lehetőségekhez a kormány segítségére va n szükség, a forrásokhoz való hozzájutás lehetőségében, a felvilágosításban, a tájékoztatásban, egy egységes vidékfejlesztési stratégia kidolgozásában, amely komoly figyelmet szentel a délalföldi régióban, a kormánynak nagy felelőssége van. Hódmezővásárhe ly és térsége, Szeged, Hódmezővásárhely számára a SzegedAlgyő és Hódmezővásárhely közötti 47es út négysávosítása nemcsak infrastrukturális, hanem gazdasági okok miatt is nagyon lényeges, hiszen ezzel az úttal csatlakozhatunk az M5ös autópályához, ami re ményeink szerint mihamarabb elér Szegedhez, és végre ez a régió is rákerül Európa térképére, egy beruházó, egy befektető, egy munkaadó számára feltűnik Európa térképén, és elérhető közelségbe kerül. De másrészről a kormánynak azt is tudnia kell, hogy az út építés önmagában nem elegendő,
