Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 10 (41. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ):
3313 okoz semmiféle anyagi hátrányt vagy veszteséget, hiszen van egy korrekciós alap a költségvetési törvényjavaslatban, és ez a korrekciós alap arra szolgál , hogy az így kieső bevételi lehetőséget kompenzálja a katolikus egyháznál is és a református egyháznál is. Összességében tehát azt mondhatom, hogy jókor jött és jó szolgálatot tett az ügynek a tegnapi egyeztetés, sikerült tisztázni félreértéseket, és sike rült elérni azt, hogy a kormány álláspontját az egyházak elfogadják. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Fodor Gábor fra kcióvezetőhelyettes úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából: "Az emberi jogok napja" címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Világszerte megemlékezünk ma az em beri jogok napjáról. Az emberi jogokról, amelyek az élethez, az emberi méltósághoz és az emberi szabadsághoz való alapvető jogainkat jelentik. Nem volt ez persze mindig így, hogy ezeket a jogokat természetesnek tekintettük, még a nyugati világban sem. Hisz en, ahogy az elnök asszony is emlékeztetett rá, 1948ban született meg az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, és valójában egy történelmi dráma hívta ezt életre. Ez a történelmi dráma a II. világháború volt, azon belül is a holokauszt, az antiszemitizmus réme, amely a XX. században egy szörnyű bűnténybe sodorta az emberiség egy részét. Egy olyan bűnténybe, amelyben szomorú módon Magyarország is részt vett, és azt gondolom, hogy nekünk ebből a szégyenből tanulnunk kell, és javunkra kell fordítani mindazokat a tanulságokat, amelyeket leszűrhetünk ebből. Ezért is gondolom azt, hogy a világ magyarságának nagyon nagy büszkesége, hogy a mai napon Kertész Imre át fogja venni a Nobeldíjat. (Taps a kormánypártok soraiban. - Szórványos taps az ellenzéki pártok sorai ban.) De a nácizmus elleni fellépésen túl az emberi jogoknak szerepe volt a kommunista rendszerek megbuktatásában is. Hiszen mind Lengyelországban, mind Csehországban, mind Magyarországon az ellenzéki mozgalmak valójában az emberi jogokra alapozták létüket . A magyar demokratikus ellenzék is az emberi jogok védelmében lépett fel. Tisztelt Képviselőtársaim! A nyugati világban, ahogy említettem, természetes dologgá vált az emberi jogok tisztelete. Abban a nyugati világban, ahová mi most igyekszünk, és ahová sz eretnénk csatlakozni az európai uniós részvételünk és csatlakozásunk után is. Érdemes hát megvizsgálnunk, hogy most, a csatlakozás küszöbén Magyarországon melyek a legsúlyosabb problémák az emberi jogok szempontjából. Az első és leglényegesebb ügy a romák helyzete és a romák ügye. Ma Magyarországon egészen súlyos az a helyzet, ami kialakult. Több nemzetközi jelentés is foglalkozott azzal, hogy Magyarországon milyen mértékű az előítélet a magyarországi romákkal kapcsolatban. Ismerjük a legutóbbi eseményeket is, Jászladány példáját vagy a gyöngyösi kórház ügyét, amelyek nagyon jól mutatják, hogy nem tudjuk kezelni ezt a kérdést. Ezért rendkívül fontosnak érzem azt, hogy a közélet szereplői egyértelműen mutassanak példát, hogyan viszonyulnak a magyarországi rom ák helyzetéhez, álljanak ki jogaik érvényesítése mellett és a diszkrimináció ellen. Elengedhetetlen az, hogy ne forduljon elő olyan, hogy például egy volt miniszterelnök olyan rádióműsorban vesz részt, amely nyíltan a diszkriminációra szólít fel, mert ezze l nem jó példát szolgáltatunk a társadalomnak. (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Horn Gyulára gondolsz?) A másik fontos dolog az emberi jogokkal kapcsolatban, a szólásszabadság védelme. (9.00)
