Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 10 (41. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FILLÓ PÁL (MSZP):
3309 Napirenden kívüli felszólaló k: ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tájékoztatom tisztelt képviselőtársaimat, hogy Kovács László külügyminiszter úr a kormány nevében a mai napon napirend előtti felszólalásra kért lehetőséget. Először azonban a frakciók részéről történő felszólalások következne k; elsőként Filló Pál frakcióvezetőhelyettes úrnak adom meg a szót, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából: "A társadalmi párbeszéd az ország fejlődésének záloga" címmel. Filló Pál képviselő urat illeti a szó. FILLÓ PÁL (MSZP) : Tisztelt Elnök Ass zony! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Csak egyetértéssel lehet nagy dolgokat véghez vinni, mondta egy ókori görög filozófus. Talán ez lehetne a mottója a kormány filozófiájának. Csak az egyetértés és a konszenzus teremtheti meg azt az erőt, amely révén aka ratunkat, céljainkat érvényesíthetjük. A magyar nép a történelmében olyan fordulóponthoz érkezett el, amelynél fontos a teljes nemzeti egység: ez az Európai Unióhoz való csatlakozás. Most még jobban, mint bármikor, minden magyar állampolgárban partnerre ke ll találnia a politikának. November végén az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a munkaadói, munkavállalói és a kormányzati oldal egyezségre jutott a 2003. évi keresetnövekedés ajánlott mértékéről és a tanács jövő évi kiemelt feladatairól. Ez a tény is jól jelzi azt a filozófiai különbséget, azt a partnerségre törekvő hajlamot, amely a Medgyessykormány és az előző négy év polgári hatalmi elitje között kimutatható. Az Orbánkormány az ország irányítását egy szűk hatalmi elit játékának tekintette, amelybe nem engedett beleszólást a társadalom szereplőinek. (Nagy zaj az ellenzéki oldalon.) Reformok égisze alatt megszüntették a mikro- és ezzel a makroszintű érdekegyeztetési fórumok - köszönöm, képviselőtársaim, hogy meghallgatnak - jelentőségét, és így a mun kaadói és munkavállalói szervezetek partikuláris szerepet kaptak. A kompromisszumkészséget sajnos felváltotta a hatalmi arrogancia és az erőpolitizálás. Az Európai Unió éves országjelentéseiben folyamatosan kritikával illették a szociális partnerek vélemén yét semmibe vevő politikai stílust. Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, ennek az évnek az egyik legfőbb tanulsága, hogy a választópolgárok erre a hangnemre nemet mondtak. A Medgyessykormány programjában célul tűzte ki, hogy újraépíti a társadalmi pár beszéd intézményeit, és a szociális partnereket bevonja a gazdasági, szociális döntések meghozatalába. Ennek eredményeként július 26án megalakult az Országos Érdekegyeztető Tanács. Ezzel kinyilvánítottuk, hogy szükségesnek tartjuk a társadalmi partnerek f okozott szerepvállalását az európai uniós csatlakozás küszöbén. Tisztelt Ház! Ahogy már utaltam rá, a csatlakozás csak teljes nemzeti konszenzussal és legfőképpen közös erőfeszítések segítségével valósítható meg. Ehhez és ebben a civil szervezeteknek is sz erepet kell szánni, hogy ők is felkészítsék a társadalmat. (8.40) Sajátos szervezeti hátterükkel elengedhetetlen szövetségeink a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek is. Példaként említhetem a nagy európai szakszervezeti és munkaadói szövetségeket, a melyek komoly érdekérvényesítési képességeik révén jelentős befolyással bírnak az egyesült Európa döntéshozó szerveiben. Ezért kormányunk alapvető feladata, hogy támogassa a szociális partnerek felkészítését, mivel rajtuk keresztül nagyobb erővel bírhat ma jd az Unión belül. Sajnos az előző évben, az előző években ezt a stratégiai szövetséget nem tartották fontosnak. Ez hiba volt, képviselőtársaim, súlyos hiba. Ellenzéki kritikaként sűrűn hangzik el az, hogy jövőre a kormány kevéssé emeli a béreket, és ezzel lassul a bérszínvonal közelítése az uniós átlaghoz. Mindenki által ismert, hogy a magyar
