Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya):
3241 A költségvetési bizottsá g - a téma súlyának megfelelően - egy külön albizottságot hozott létre, amely az ORTT által elkészített törvénytervezetet megvitatta, és hosszas vita után úgy döntött, hogy újabb előterjesztést készíttet az Országos Rádió és Televízió Testülettel. Van ugya nis egy különleges törvényi szabályozás, amely arról szól, hogy az ORTT legfőbb bevételi forrása az üzemben tartási díjakhoz kötött, és a törvényi szabályozás azt írja elő, hogy az üzemben tartási díjak legfeljebb 4 százaléka lehet az a támogatás, amellyel az ORTT gazdálkodhat. Az ORTT ezt a szabályozást figyelembe véve úgy készítette el a költségvetési javaslatát, hogy 33 milliárd forintos üzemben tartási díjjal kalkulált. Ehhez gyorsan hozzá kell tenni, hogy ez az összeg már 2002ben sem jött be, ez olyan - kicsit túlozva mondhatom - kitaláció, ami megvalósíthatatlan. De nem is ez a lényege a dolognak, hanem az, hogy menet közben megváltozott az üzemben tartási díj fizetési módja, nevezetesen arról van szó, hogy 2003. évtől már nem a tényleges felhasználók , vagyis a lakosság fizeti az üzemben tartási díjat, hanem azt a költségvetés átvállalja. Ettől kezdve ez az összeg nem kalkulált, hanem tervezhető összeg. A Magyar Országgyűlés által jelenleg tárgyalt költségvetésben van egy szám, ez 20,8 milliárd forint, amely összeg azt tartalmazza, hogy ilyen nagyságrendben fogja a költségvetés megtéríteni az üzemben tartási díjakat. Az albizottságnak az volt a véleménye, hogy ehhez kell igazítani a 4 százalékot, hiszen a törvényi szabályozás is így szól. Ezért felkérte az ORTT vezetését, hogy egy újabb költségvetési tervezetet készítsen el már ilyen számokra alapozva, merthogy a törvényi szabályozás arról szól, hogy csak a tervezett üzemben tartási díj lehet az alapja az ORTT bevételeinek és így a kiadásainak is. Az ORT T ezt a tervezetet elkészítette. Az albizottság mind a két tervezetet megtárgyalta, és a költségvetési bizottság mind a két tervezetről érdemben tárgyalt. Végül is többségi döntéssel úgy döntött a költségvetési bizottság, hogy a kisebb összeget, az 1,2 mil liárd forintos - a 33 milliárd forint üzemben tartási díjhoz kötődő - tervezet helyett egy 831, felfelé kerekítve 832 millió forintos költségvetést fogad el és terjeszt a parlament elé. Ehhez azonban néhány dolgot még hozzá kell tenni. Látszólag elég nagy az eltérés, ugyanakkor azonban bizonyos változtatások vannak a gazdálkodásban, így a monitoringhoz kötött tevékenység, amit nem közvetlenül az ORTT fog majd fizetni, hanem az alapból kerül kifizetésre: ez 166 millió forint, ez majd csökkenti az ORTT kiadás ait. Tehát ha ezt mintegy hozzáadjuk a 831 millió forinthoz, akkor mintegy 1 milliárd forintos kerettel gazdálkodhat az ORTT, ami már nem is nagy mértékben tér el az 1,2 milliárdtól. Az ORTT főigazgatója a bizottsági ülésen is nyilatkozott arról, hogy ezál tal nehéz helyzetbe kerülnek, hogy kevesebb lesz a gazdálkodási pénzük, ugyanakkor viszont egyértelművé vált az, hogy emiatt létszámleépítésekre nem kell sort keríteni. A megnehezült helyzetben valószínű, hogy a fejlesztések kényszerű elmaradásával kalkulá lva tudnak megfelelő módon gazdálkodni. A médiatörvény esetleges módosításával lehetőség nyílhat arra - ez a módosítás ez esetben arra vonatkozhatna, hogy a 4 százalékot meghaladóan, 6 százalékos mértékben is lehetőség nyíljon az üzemben tartási díj bevéte lként való figyelembevételére , hogy a későbbiekben majd az ORTT gazdálkodási gondjait enyhíteni lehet. Mindezek alapján a költségvetési bizottság úgy döntött, hogy ilyen bevételi és kiadási, tehát 831 millió forintos összeggel nyújtja be a parlamenthez e lfogadásra és kéri a parlamentet, hogy fogadja el, éppen azért, hogy gazdálkodni és működni tudjon az ORTT; és lehetőséget látott a költségvetési bizottság arra is, hogy a későbbiekben esetleg majd vissza lehet térni az ORTT költségvetésére. Ezért kérem a tisztelt parlamentet, hogy az előterjesztést szíveskedjen elfogadni. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Megkérdezem, hogy a kormány jelen lévő képviselői közül kíváne valaki szólni. (Burány Sándor jelezésére:) Igen, Burá ny Sándor államtitkár urat illeti a szó.