Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HEGYI GYULA (MSZP):
3234 szolgálat. Képviselőtársam! A rendőr nem mehet be a családhoz, ha a férj veri a feleségét vagy a gyermeket. Ha nincs vér, azt mondják, nem mehet ki. Az állatokat hogya n védjük meg ezzel a szolgálattal? Én örülök, ha megvédjük, csak hogyan? Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Kis Zoltán államtitkár úr. DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár : Köszönö m szépen, elnök úr. Valóban minderre a törvény nem adhat megoldást és magyarázatot, tehát a madártoll, a zárt rendszer megoldása. De akkor ebből nem következik az, hogy hagyjuk a szabályozást, mert nem ér semmit, mert úgysem tudjuk minden részletét szabály ozni - mert akkor még rosszabb. Tehát, amit jogszabályilag tudunk szabályozni, legalább addig jussunk el. Azt gondolom, ezen nincs vita. Az őrszolgálatnál pedig, én azt hiszem, nem biztos, hogy az csupán hatósági feladat. Egy ilyen őrszolgálat létrehozása, azt hiszem, szemléletformáló is. Nem biztos, hogy ennek az őrszolgálatnak itt önkéntes, karszalagos rendőrként kell megjelennie és mindjárt bírságolással fenyegetve. Látom és tapasztalom minden nap, hogy majd minden településen ott van az az 58 megszállo tt ember, aki ezt szívvellélekkel csinálná - így is csinálja , ha kapna rá esetleg még mondjuk egy jogszabályi hátteret is, aminek a lehetősége most adott lesz. Ha ezek az őrszolgálatok ott vannak, én azt hiszem, nemcsak a jelenlétükkel, hanem a nyilváno s tevékenységükkel is el tudnak oda jutni, hogy a gyerek ne azt tanulja meg, hogyan kell élve megnyúzni egy kutyát. Mert bizony, ilyet is láttunk már: élvezte a szülő, hogy a gyerekre milyen sokkhatással van, hogy élve megnyúzza. Vagy az állatviadalok! Nem tudom jelzőkkel illetni azokat a két lábon járó lényeket, akiket itt emberként... Nem emberek. Azok ott ülnek, a kutyák szenvedéseit nézik, és óriási pénzeket raknak be, mert üzlet lett az állathalál. Az ezekkel szembeni föllépésnek lassan már géppisztoly osnak kell lennie, mert oda egy őrszolgálat be nem teheti a lábát: agyonlövik 400 méterről, ott tartunk. Ezzel szemben csak akkor van hatékony fellépésnek lehetősége, ha a jogszabályi kényszeren túl egy társadalmi, morális kényszer és egy valóban olyan egy séges fellépés váltható ki, ami ezt a - nem is tudom - vandalizmust egyszer s mindenkorra kitakarítja. De nehéz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Hegyi Gyula úr, az MSZP képviselője. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt hiszem, ez egy nagyon értelmes és értékes vita, kár, hogy ilyen kevesen követjük nyomon. Engem mind Pap János, mind Kis Zoltán előadása őszintén megragadott, és az a különb ség is, ami kettőjük között volt, hogy amíg Pap képviselőtársam egy nagyon tiszteletre méltó, teoretikus szempontból közelítette meg a kérdést, addig Kis Zoltán azokra a gyakorlati következménye és kérdésekre reagált, amelyek a mindennapi életben bekövetke znek, például, hogy a több milliárd embert valamilyen módon etetni kell. Másrészt pedig, amit Pap János gondolatához csak szeretnék hozzáfűzni, hogy szerintem a törvényhozás a tudománynak - filozófiai alapon helyesen - végül is igazi korlátokat nem tud sza bni, vagy csak módjával tud szabni. Amikor itt a kísérletek következtében nagyipari termelés folyik, abba nyilván egy törvényhozás be tud avatkozni, de tudományos szinten sokkal kevesebb lehetőségünk van erre. Az állatviadalokat említette Kis Zoltán. Aki s zínháztörténelemmel foglalkozott, az tudja, hogy a régi Pesten, a régi színházépületeket leginkább kutyahecc céljára, kutyaviadalra vagy állatviadalra hasznosították 200 éve, és ebből szerezték azt a pénzt, amiből aztán az első magyar színdarabokat bemutat ták, és 200 éve elődeinknek ugyanilyen morális problémát okozott, a városvezetésnek a különböző állatviadalok betiltása.
