Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 3 (39. szám) - Az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-ei müncheni egyezmény, európai szabadalmi egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
3024 Ez az elfogadott törvényjavaslat tartalmazza az egyez ményhez való csatlakozás miatt szükséges, az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra vonatkozó rendelkezéseket, vagyis bevezeti az úgynevezett illeszkedési szabályokat. A már elfogadott, a szabadalmi törvény módosítását célzó törvényj avaslat 2003. január 1jén lép hatályba. Erre figyelemmel és az európai szabadalmi egyezményhez történő csatlakozás időpontjával összhangban az előttünk fekvő javaslat szintén 2003. január 1jén lép majd hatályba. E javaslat elfogadása beteljesíti szabadal mi rendszerünk európai integrációját teljes mértékben. Kérem ezért tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslat elfogadását támogassa. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr . Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni ötperces időkeretben. (Mécs Imre jelentkezik.) Igen, Mécs Imre, a Szabad Demokraták Szövetségétől. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! E gy nagyon fontos folyamat végére teszünk most zárópontot. Az elmúlt hónapok során az Országgyűlés meghozta mindazokat a döntéseket, amelyek hazánknak az európai szabadalmi rendszert működtető európai szabadalmi egyezményhez való csatlakozását célozzák. Meg változtattuk, módosítottuk a saját szabadalmi törvényünket, és ezzel lehetőség nyílt arra, hogy most a végső aktusként a kihirdetéséről szóló törvény elfogadásáról döntsünk. A csatlakozással kapcsolatos döntések meghozatalakor már szembesültünk a csatlakoz ás következtében várható hatásokkal, a magyar szabadalmi rendszer európai integrációjáról szóló előterjesztés részletes elemzést adott ezekről a hatásokról, különös hangsúlyt fektetve a hazai kis- és középvállalkozások jövőbeni helyzetére. Tudjuk, hogy a m agyar iparjogvédelmi rendszer már jelenleg is széles eszköztárat működtet az egyéni feltalálók, illetve a kis- és középvállalkozások oltalomszerzési esélyeinek növelése érdekében. Tudatos az előterjesztés ugyanakkor a tekintetben is, hogy az európai csatla kozást követően elengedhetetlenné válik ezeknek az eszközöknek az átfogó értékelése és továbbfejlesztése. Ennek érdekében született meg az előterjesztés javaslatára az a kormányhatározat, amely előírja egy, a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tevék enységének erősítésére irányuló átfogó intézkedési terv kidolgozását és végrehajtását. Bizakodással tölthet el bennünket a jövőbeni hazai szabadalmi teljesítmény latolgatásakor az a tény is, hogy éppen az európai szabadalmi egyezményhez való csatlakozásunk előkészítésének legfontosabb dátumát, azaz a csatlakozási okmányunk letétbe helyezését követő napon, október 29én hazánk aláírta az Európai Unió 6. kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjában teljes jogú partnerként való részvétel ünkre vonatkozó megállapodást. A magyar szabadalmi rendszer európai integrációjával párhuzamosan tehát a magyar intézmények és vállalkozások az Unió tagállamainak piaci szereplőivel azonos jogokat él vezhetnek a szabadalmi teljesítményt alapvetően meghatározó kutatás és fejlesztés uniós támogatása terén is. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a szellemi tulajdon védelmének országos hatáskörű szerve, a Magyar Szabadalmi Hivatal szerepe a csatlakozást követ ően fokozatosan meg fog változni. Egyrészt a hivatalnál benyújtott és itt elbírálandó külföldi szabadalmi bejelentések számának apadása következtében középtávon a hatósági ügyteher csökkenése lesz jellemző; ugyanakkor a hivatal az eddiginél is fontosabb sz erepet fog betölteni az európai szabadalmi egyezményhez való csatlakozás kedvező hatásainak kihasználásában, elsősorban a tájékoztató, szolgáltató, képzési, ügyfélszolgálati és a jogérvényesítést elősegítő és egyéb promóciós tevékenységek kifejtésén keresz tül. Összességében tehát a csatlakozás után a nemzeti iparjogvédelmi hatóság meghatározó szerepkörének megőrzése és továbbfejlesztése szükséges és indokolt, beleértve a jól képzett, több nyelven dolgozni képes elbírálók és munkatársak megőrzésének erkölcsi és anyagi eszközeit is.
