Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 3 (39. szám) - Dr. Simicskó István (Fidesz) - a miniszterelnökhöz - "Tartozik-e felelősséggel a miniszterelnök a nemzet önbecsüléséért?" címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
3005 Dr. Simicskó István (Fidesz) - a miniszterelnök höz - "Tartozike felelősséggel a miniszterelnök a nemzet önbecsüléséért?" címmel ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Simicskó István, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek: "Tartozike felelősséggel a miniszter elnök a nemzet önbecsüléséért?" címmel. A miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladatai ellátása miatt válaszadásra Kovács László külügyminisztert jelölte ki. Megkérdezem Simicskó István képviselő urat, elfogadjae válaszadó személyét. DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr, elfogadom, bár személyesen a miniszterelnök úrnak szántam ezt a kérdést. Remélem, hozzá is eljutnak majd ezek az információk. ELNÖK (Mandur László) : Akkor öné a szó. DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tis ztelt Országgyűlés! Miniszterelnök Úr! Az első két percemben egy tanmesét mondok el önnek, szolgáljon tanulságul az ön számára is. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy család. Ez a család nehéz körülmények közt is tisztességesen élt, dolgozott, gya rapodott. Befogadott mindenkit, aki bajba jutott: befogadta a házába, a portájára az elűzötteket, a menekülőket, sőt, munkát, kenyeret és biztonságot adott nekik. Telt, múlt az idő, és egyszer ezt a nagy családot szörnyű tragédia érte. Számíthatott volna a befogadottakra a bajban, akik a "jótett helyébe jót várj" elv helyett azonban elárulták, kirabolták, kifosztották, megerőszakolták és elűzték házából, hazájából az otthont adó családtagokat. Tudjuk, a szörnyű emlékek sebei nagyon lassan gyógyulnak. Ekkor azonban, évek múltán, december 1jén történik valami: eljön a megalázott maradék családhoz az egykori befogadottak családfője, és ünnepet tart. Annak a csonkításnak, annak a megalázásnak, annak a kifosztásnak az ünnepnapját, amelyen tönkretették és elűzték a valaha otthont és biztonságot adó családot. De ez még nem minden, miniszterelnök úr, erre az ünnepségre az egykor megalázott család új családfője is elmegy, és boldogan együtt ünnepli a rablás és megszégyenítés évfordulóját. Miniszterelnök ú r, tartozike ön szerint felelősséggel a családfő a családjáért? Várom válaszát, és nemcsak én, hanem a megcsonkított család is. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiból, valamint a karzatról.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Ková cs László miniszter úrnak. Parancsoljon! KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ön valószínűleg nem volt benn a teremben, amikor Gémesi képviselő úr napirend előtti felszólalására válaszoltam, és ezért beszélt itt össze - megbocsásson a kifejezésért - sületlenségeket, népmesének álcázva. Elmondtam akkor: a nemzeti ünnepek természete olyan, hogy ami az egyik országnak győzelem, az a másiknak vereség, ami az egyiknek gyarapodás, a másiknak veszteség, ami az egyiknek siker, a másiknak kudarc. (11.30)
