Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 27 (38. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény...
2920 ez az uralkodó, és tagjai vannak, ez a nemzet, hosszú ideig a neme sség, később még a valamelyest kiszélesített választójog alapján politikai jogosultságokkal rendelkezők. Azonban ez a fajta, Szent Koronára és Szent Koronatanra alapozott jogfolytonosság a XX. században több alkalommal is zátonyra futott. Ha nagyon szigor úan akarnánk értelmezni a történelmi alkotmányt, akkor azt kellene mondanunk, hogy annak alapján utoljára Hadik János volt jogszerűen Magyarország, pontosabban, ahogy kinevezték, IV. Károly magyar miniszterelnöke, és minden azt követő állam, illetőleg kor mányfő már valamelyest a történelmi alkotmány talajáról letérve nyerte el a funkcióját. Azt tudjuk tehát mondani, hogy Magyarország esetében ez a fajta megállapítás egyfelől jogtörténeti szempontból sem helytálló, másfelől jogelméleti szempontból sem állja meg a helyét, tudniillik a népszuverenitás tana, amint az előbb már jeleztem, teljes mértékben szemben áll ezzel a Szent Koronatannal, amely a nemzetszuverenitásnak egy meghatározott, Magyarországon kialakult, kidolgozott felfogása, elmélete. Tisztelt Ké pviselőtársaim! Abban az esetben, ha a szöveget végigolvassuk, akkor azt látjuk, hogy egyszerre jelképezi a Szent Korona az ezeréves folytonosságot, másfelől pedig érvényesül a népszuverenitás és a demokrácia elve. Az adott kornak, a dualizmus korának és a Horthykorszaknak a közjogászai és jogbölcselői mindig nyomatékosan hangoztatták azt, hogy a nemzetszuverenitás és különös tekintettel a Szent Koronatan az állandóságot kívánja kifejezni, szemben a népszuverenitás elvével, amely a változékonyságot, a dem okráciát jelenti. Egészen más a jogfilozófiája ennek a két kategóriának, egészen más politikai rendszert előfeltételez, egészen más az a szemlélet, ahogy állam és állampolgár viszonya megjelenik az egyik, illetőleg a másik elméletben. Mindezek miatt megíté lésem szerint tarthatatlan ez a módosító indítvány, lehetetlen a magyar alkotmányt egy ilyen preambulummal ellátni. Végezetül azt is megjegyezném, Salamon képviselőtársam több alkalommal is utalt arra, hogy minél szikárabb legyen ez az alkotmánymódosítás, minél szűkebb területre terjedjen ki. (19.10) Ennek a témakörnek az összekapcsolása az európai uniós csatlakozással teljes mértékben megalapozatlan. És meg kell azt is jegyeznem, egyetlenegy európai uniós tagállam alkotmánya nem tartalmaz a történelmi régm últra való ilyen utalásokat, még olyan ország esetében sem, amely a történelmi múltjára rendkívül sokat ad; a francia alkotmány is az 1789es francia forradalomra és annak elveire hivatkozik, nem pedig arra, hogy Klodvig felvette 496ban a kereszténységet, és ennek alapján létrejött egy keresztény frank, majd egy keresztény francia állam. Tisztelt Képviselőtársaim! Javaslom ennek a módosító indítványnak az elutasítását. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtársaim! A részletes vitát ezennel lezárom, mivel több felszólaló nem jelentkezett. Felhívom a tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy az ülés lezárásáig lehet kapcsolódó módosító indítványokat még benyújtani. Egyben megkérdezem Ha nkó Faragó Miklós államtitkár urat, hogy most vagy a határozathozatal előtt kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) A határozathozatal előtt kíván hozzászólni. A határozathozatalra várhatóan a következő ülésünkön kerül sor. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi
