Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 27 (38. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
2912 A kérdést egyébként korábban már alapos an körüljárták, és politikai egyeztetések is folytak parlamenti pártok között e tárgyban. A Hornkormány ideje alatt az alkotmányelőkészítő bizottság munkájában elvi egyetértésre jutottak az akkori parlamenti pártok, ami akkor, abban a dokumentumban rögzí tésre is került, amelyet a bizottság munkája befejeztével a parlamentnek átnyújtott. Sajnáljuk, hogy ebből azóta sem lett normaszöveg. Sajnáljuk, hogy ez a kérdés azóta sem került olyan politikai konszenzusközeli állapotba, amely végre a magyar alkotmányba n is szerepelhetne. Úgy érezzük, hogy most itt az idő, hogy ezt a hiányt pótoljuk, és kérjük a kormányt, illetve a kormánypártokat, hogy támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Szájer Jó zsef) : Köszönöm szépen. Megadom a szót előre jelentkezett képviselőként Salamon László képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! E vitaszakaszban három kérdéskört is érin teni kívánok. Az egyiket nagyon röviden, mert Nagy Gábor képviselőtársam beszélt róla, és szerintem Lezsák Sándor is szót fog ebben a témában kérni. Ez az imént tárgyalt, határainkon kívül élő magyar állampolgárok, tehát külföldön élő magyar állampolgárok választójoga. Mivel itt több hozzászóló beszélt vagy beszél majd erről, én nem kívánok többet e témakörben elmondani, talán csak azt a nagyon fontos alkotmányjogi érvet, hogy kérem szépen, a választójog állampolgári státusjog. Az állampolgári jogok nem tel jesek akkor, ha az állampolgárnak nincs választójoga, nincs szavazati joga. És ez nem függhet attól, alkotmányjogi elméleti értelemben semmiképpen sem függhet attól, hogy az állampolgár hol él. Különösen igaz ez abban a világban, ami egyre inkább uralkodóv á válik, hogy a lakóhely nagyon sok ember számára nem feltétlenül jelent olyan kötöttséget, tartózkodást, életvitelbeli rögzültséget, mint amit jelentett, mondjuk, ötvenhatvan évvel ezelőtt. Tehát azt gondolom, hogy ez nagyon lényeges kérdés, és egy olyan hiány, amit valóban - ahogyan itt az imént hallhattuk - ideje rendezni, ideje pótolni. Külön is képviselőtársaim figyelmébe ajánlom ennek a kérdésnek a rendezését. A másik módosító javaslat, ami említést érdemel - két módosító javaslat is , amely az aján lás 34. és 39. pontjában a menekülőkkel kapcsolatos alkotmánymódosítási rendelkezések elhagyására irányulnak. Tudniillik az az álláspontunk, hogy a menekülők védelmének alkotmányjogi rendezése nincs összefüggésben az uniós csatlakozással. (18.30) Az alkotm ánymódosítás kapcsán úgy gondoljuk - egyetértve Vastagh Pál korábbi felszólalásának legalábbis elvi tartalmával , hogy nagyon meg kell válogatni, hogy mik azok a kérdések, amelyeket összekapcsolunk ezzel az uniós csatlakozási problémakörrel. Ha van valami , ami tényleg szükségtelen, akkor ez a menekültek alkotmányjogi státusának rendezése, ezért terjesztjük elő azt a módosító javaslatot, hogy az idevonatkozó rendelkezés kerüljön ki az alkotmánymódosításból, vagyis a törvényjavaslat 9. §a, amely ezzel fogla lkozik, maradjon el. Hasonlóképpen a választójog újrafogalmazása körében az alkotmány 70. § (3) bekezdésének az a módosítása, hogy választójogosultként jelenjék meg a menekült - ennek az elhagyását is kérjük. Egyébként egy gondolat erejéig hadd térjek viss za! Milyen paradoxon az, képviselőtársaim, hogy menekülteknek választójogot adunk, ugyanakkor a külföldön élő magyar állampolgároknak pedig most, amikor megtehetnénk, nem adnánk meg a választójogot? Ez bizony súlyos politikai ellentmondás, amin el kellene gondolkodnunk. Még egyszer: javaslom mindezen módosító indítványaink figyelembevételét.
