Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 27 (38. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
2905 ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm, képviselő úr. Kérdezem, hogy ehhez a vitaszakaszhoz vane még további hozzászóló. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy nincs. Mivel több fe lszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita negyedik szakaszát az ajánlás 16., 17. és 18. pontjaira. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy ez a Magyar Nemzeti Bankot és a monetáris politikát érintő részekre v onatkozik. Előzetesen, vitaszakasz megjelölése nélkül jelentkeztek többen írásban, köztük jelenlévők is, de kérném, hogy erősítsék meg ezt abban az esetben, ha kívánnak ehhez a kérdéshez hozzászólni. (Dr. Salamon László jelzésére:) Salamon László kíván szó lni, tehát akkor megadom mint előre jelentkezettnek a szót. Képviselő úr, öné a szó. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ez egy olyan kérdéskör, ami hasonlatos ahhoz, amiről Hargitai János és Nagy Gábor képviselő urak is beszéltek. (17.50) Valóban, van ennek az alkotmánymódosításnak több olyan témaköre, amelyet a négypárti egyeztetésen olyan kiemelt súllyal nem kezeltünk, bár ezek nagyonnagyon fontos kérdések, de mégis a mostani alkotmánymódosítás tárgyai közül a kardinális kérdések azok voltak, amelyeket az első vitaszakaszban szóba hoztam, és amelyekre még sor fog kerülni. De azért valóban ezek is fontos kérdések. Bár Vastagh képviselő úr az imént Nagy Gábor Tamás felszólalására azt jelezte vagy kérte, hogy legye n az ellenzék ezekben a kérdésekben önmegtartóztató, de azért azt is elmondanám, hogy a négypárti egyeztetésen - ahol hangsúlyoztuk, hogy ezeket a kérdéseket is olyan ügyeknek tartjuk, ahol az álláspontunkat fenntartjuk, és szeretnénk, ha sikerülne meggyőz ni a kormánypárti többséget ezekben a kérdésekben is - kormánypárti oldalról nyitottságot mutatott Vastagh képviselő arra nézve, hogy ezekről itt a mai részletes vitában is, illetve a bizottsági üléseken is tudunk tárgyalni. Ilyen a Magyar Nemzeti Bank kér dése is. Az egyik probléma a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos alkotmánymódosításnál egy alkotmányjogilag nem világosan értelmezhető szóhasználat, a "monetáris politika" kifejezés használata, ami természetesen a közgazdasági, pénzügyi világban egy egyérte lmű kifejezés, azonban alkotmányjogilag nem körülhatárolt fogalom. Módosító javaslatunk egyrészről ennek a szófordulatnak a kiváltását célozza, és arra teszünk javaslatot, hogy a "monetáris politika" kifejezés helyett az "árstabilitás elérése és fenntartás a" kifejezés jelenjék meg a törvényben; vagy itt alternatív javaslattal éltünk, talán még egyszerűbben: az "árstabilitás biztosítása" kifejezés kerüljön be a törvénybe. Különben önmagában ehhez a javaslati elemhez részletesebb indokokat nem kívánok fűzni a z előbb elmondottakon túl; tehát pontosan értelmezhető, magyar terminológia használata indokolt, és ezt célozza ez a kapcsolódó módosító javaslat. Ezt egyébként most kapcsolódó módosító javaslatként nyújtottuk vagy nyújtjuk be a törvényjavaslathoz. A másik problematikus elem ezzel a javaslattal kapcsolatban a bankelnöki rendelet jogforrási helye, amiről az általános vitában is volt szerencsém szólni. Ebből eredően itt most a részletes vitában ezzel hosszabban nem kívánok foglalkozni. De nagyon röviden azért arra mindenképpen utalok, hogy ha jogszabályként értelmezzük a bankelnöki rendeletet, és ez az alkotmánymódosítás ezt célozza, akkor mindenképpen indokolt rendezni a különböző többi jogszabályhoz fűződő viszonyát. Nem elég csak annyit kimondani, hogy törv énnyel nem lehet ellentétes - mert a törvény csak egyike a jogszabályoknak , hanem akkor tisztázni kell, hogy a bankelnöki rendeletnek mi a viszonya a többi rendelethez, a kormányrendelethez, illetőleg a miniszteri rendelethez; hogyan helyezkednek el, mel yik melyikkel kerülhet összeütközésbe, és adott esetben, ha kollízió, összeütközés van a különböző rendeletek között, akkor melyik az irányadó.
