Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 27 (38. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
2903 tartást ad ilyen szempontból a magyar gondolkodásnak, hogy mi közös hatáskörgyakorlásról beszélünk. Eddig sem fogadtam el azokat az érveket, amik elhangzottak, hogy az Uniónak vannak olyan intézményei, ahol a közös hatáskörgyak orlás nem értelmezhető, hanem csak az átruházás. Közös hatáskörgyakorlás mellett mindig felhozták egyesek érvnek azt, hogy, mondjuk, ez a miniszteri tanácsban megvalósul, hiszen ott ül a magyar miniszter, a Bizottságban majd nem biztos, és az Európai Bírós ágban sem biztos. Azt gondolom, hogy ezek az érvek akkor sem voltak helyesek. Nem az a dolog lényege, hogy fizikai valójában ott vane egy magyar képviselő, miniszter, vagy nincs, hanem az, hogy ezek a hatáskörök, amit az Európai Közösséggel mi közösen gya korlunk, minden esetben - eddig is így volt, és a jövőben is így lesz - egyhangú döntésekkel kerülnek át a Közösséghez, amit majd a Közösség minősített többséggel gyakorol, és nem egyhangúlag. (17.40) Tehát ez egy lényeges dolog, hogy erről a Közösség eddi g is és a jövőben is egyhangúlag döntött. Ha tehát a Közösség hatásköre bővül, márpedig folyamatosan bővülni fog, azt egy egyhangú döntés előzi meg. Vagyis minden esetben minden a mi akaratunknak megfelelően történik, ezért értelmetlen arról beszélni, hogy csökkene a szuverenitásunk, mert meggyőződésem, hogy semmilyen szinten nem csökken, csak a szuverenitásból eredően bizonyos hatásköröket jól felfogott érdekeinknek megfelelően másként gyakorolunk. Azt gondolom, hogy ez a helyes értelmezés. Tehát szimpati kus számomra, hogy az MDFes képviselők ezt a kérdéskört a 6. §ban helyezték volna el. Az is szimpatikus számomra, hogy a hatáskörátruházásból adódóan bizonyos korlátokat is megfogalmaznának. Én nem sorolnám fel még egyszer mondva azokat az alkotmányos s zakaszokat, amit az ÉkesHerényiféle javaslat felsorol, mert azt gondolom, hogy nem teljes; és azt is tudom, hogy mit gondol erről az Európai Bíróság - egyre inkább azt gondolja, hogy a tagállamok alkotmányai sem jelentenek számára szentséget akkor, amiko r a közösségi jogot érvényesíteni akarja. De továbbra is azt gondolom, hogy a magyar alkotmányban vannak olyan alapjogok, amelyek egyszerűen magasabb szinten védik azt az alkotmányos értéket, mint az az Európai Unió jogában van, és ezért az ilyenfajta korl átok keresése számomra szimpatikus dolog. Arról beszéltem, hogy az MDFes képviselők indítványában van egy logika, mert megágyaznak ennek az európai klauzulának; arról már beszéltem, hogy megfogalmazzák a Magyar Köztársaság célkitűzéseit, ha úgy tetszik, i tt az európai integráció során; a következő kérdés már az Országgyűlés hatáskörének megalapozását jelenti, erről azonban csak egy következő vitaszakaszban szólhatok. Köszönöm a türelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Kö szönöm szépen. Kérdezem, hogy ehhez a vitaszakaszhoz kíváne még valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy nem. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita második szakaszát az aján lás 13., 14., 19. és 31. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíváne valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Salamon László sem kíván, aki egyébként jelentkezett írásban. Kérdezem, hogy kíváne ehhez valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezés nincs, ezér t a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita harmadik szakaszát az ajánlás 15. pontjára vonatkozóan. Kérdezem, hogy Salamon László ehhez kíváne hozzászólni, mert írásban valamennyi vitaszakaszhoz bejelentkezett. (Jelzésre:) Nem. (Jel zésre:) Horváth János a részletes vita e szakaszához szeretne hozzászólni? (Dr. Horváth János: Igen.) Akkor megadom a szót Horváth János úrnak, aki előzetesen írásban jelentkezett, nyolc percben. Képviselő úr, öné a szó. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) :
