Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 26 (37. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz):
2784 Köszönöm szépen, elnök úr. Csak visszajutottunk így a költségvetési vita vége felé a költségvetési vita elejére, amikor azt kell megindokolni, hogy honnan veszünk el pénzt arra, hogy milyen célokat támogassunk. Amikor bennünket a Magyar Köztársaság polgárai megválasztottak országgyűlési képviselőül, teljesen mindegy, hogy milyen pártok színeiben, akkor elég nagy felelősséggel ruház tak fel bennünket. Sajnálatos módon azt kell mondanom, hogy ennek a felelősségnek az ellenzéki képviselőtársaink jelentős része nem tudott megfelelni; nem tudott megfelelni, mert módosító indítványaiban kiadást növelő javaslatokat tett, ez rendszerint néps zerű, hiszen ki ne szeretne több pénzt kapni, vagy közvetlenül, vagy valamilyen közvetett úton. Amikor pedig ennek a forrását kellett megkeresni, mert a Házszabály szerint ezt meg kell keresni, akkor az ellenzéki képviselőtársaim rávetették magukat arra a néhány költségvetési tételre, amelynek a megkurtítása nem népszerűtlen. Nem népszerűtlen az ünnepségekre fordítandó összeg megkurtítása, mert önök az ünnepségeket kellőképpen megutáltatták ezzel a társadalommal. Nem népszerűtlen általában a Miniszterelnöki Hivataltól pénzeket átcsoportosítani, mert az önök regnálása alatt a társadalom megszokhatta, hogy a Miniszterelnöki Hivatal nem való másra, mint hogy ugyanazt, amit a minisztériummal elvégeznek, még egyszer elvégezzék. Innen tehát nem népszerűtlen elvenn i pénzt. Más költségvetési forrásokat önök, tisztelt képviselőtársaim, nemigen vettek célba, vagyis hiányzott önökből az ahhoz szükséges bátorság, hogy az egyébként helyes és jó céloknak alárendeljenek más, egyébként szintén helyes és jó célokat, hiányzott az a bátorság, hogy preferenciákat képezzenek, alternatívákat képezzenek. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Béki Gabriella asszony, az SZDSZ képviselője. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Nagyon rövid leszek, elnök úr, d e nem hagyhatom szó nélkül az előbb elhangzottakat, hogy tudniillik csak alternatívákat akartak a Fidelitas képviselői nyújtani a kormánynak. Tisztelt Képviselő Urak! Ezt a fiatalos hevület magyarázhatja, de azért komolytalan. Ilyenkor az ember egy ellenzé ki képviselő úrtól is azt várja, hogy mérlegeljen, és azt a javaslatát nyújtsa be, amit igazán komolyan gondol, azokon a kereteken belül, amiket a költségvetés matematikailag megenged. És még egy másik rövid megjegyzés: itt megkaptam azt a címkézést, minth a én szorgalmaznám az állam további bábáskodását a civil szervezetek fölött. Nem, nekem ilyen szándékom nincs, önöknek viszont tanácsolom, hogy egyeztessenek a fideszes képviselőtársaikkal, mert éppen a Fidesztől jött olyan javaslat, hogy ezt az összeget t ovábbra is a társadalmi szervezetek bizottságában kell szerepeltetni. Nincs jobb helyen, mint a Miniszterelnöki Hivatalban. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Lengyel Zoltán úr, a Fidesz képviselője. LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megdöbbenten hallom, hogy elhangzanak olyan kritikák, hogy komolytalanul, felelősségteljesség nélkül, kizárólagosan kiadásnövelő módosító javaslatokkal álltak elő az ellenzéki képviselők. Abból lehet főzni, ami van. Elkészült egy költségvetéstervezet. Hallottunk nagyon sok ígéretet mind az országgyűlési választások előtt, mind az önkormányzati választások előtt - amik ott elhangzottak, azokat várják mind az embere k, a polgárok. Ne növeljük az adófizetők terheit, mondják most önök, amikor néhány héttel ezelőtt megemelte az MSZP és az SZDSZ számtalan esetben az áfát, amiről el szokták mondani, hogy az visszaigényelhető, de pontosan az adófizetők lesznek azok, akik me gfizetik. Kreáltak 108 államtitkárt, az összes költségével és egyebével, amire azért valószínűleg nem lenne szükség, de az ellenzéki képviselők nem vették a fáradságot arra, hogy