Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 17 (19. szám) - Mentelmi ügy: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. ISÉPY TAMÁS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke:
278 A nem túl biztató előzmények ellenére némi reményre a dhat okot az a tény, hogy a határozati javaslathoz módosító javaslat nem érkezett. A méltatlan hangnemű vita óta eltelt idő alkalmat adhatott az ellenzék számára annak átgondolására, hogy felülvizsgálva álláspontját, félretegye a presztízsmegfontolásokat, és esetleg hozzájáruljon ahhoz, hogy e fontos megemlékezések fényét emelő országgyűlési döntés a tárgyhoz méltó, nemzeti összefogást tükröző, széles körű egyetértéssel szülessen meg. Ennek reményében kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés a határozati javasla tot támogassa. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez senki nem nyújtott be módosító javaslatot, a határozathozatal egyetlen döntést igényel. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae az 1956. évi forradalom és szabadságharc eseményeivel, valamint Nagy Imre miniszterelnök mártírhalálával összefüggő történelmi ünnepnapok méltó megünnepléséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! ( Szavazás.) Az Országgyűlés 197 igen szavazattal, 140 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta a javaslatot. Mentelmi ügy: ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a mentelmi ügy . A mentelmi , összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság H/858. számon határozati javaslatot nyújtott be Szili Katalinnak , az MSZP képviselőjének mentelmi ügyében. A bizottság indítványozza, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság megkeresésével érintett ügyben az Országgyűlés Szili Katalin országgyűlési képviselő mentelmi jogát ne függessze fel. Megadom a szót Isépy Tamásnak, a mentelmi bizottság alelnökének, aki a bizottság javaslatát szóban is meg kívánja indokolni. Isépy Tamás alelnök úr következik. DR. ISÉPY TAMÁS , a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke : Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A mentelmi bizottságnak az elnök személyétől függetlenül, de a bizottság paritásos jellegének függvényében 1994 óta ki alakult az Országgyűlés által is méltányolt és elfogadott gyakorlata, hogy az úgynevezett magánvádas, vagyis a rágalmazási és becsületsértési ügyekben nem javasolja az érintett képviselők mentelmi jogának a felfüggesztését. Tegyük hozzá, hogy ez a gyakorla t nem a bizottság önálló szellemi találmánya, hanem az Alkotmánybíróság 36/1994. számú határozatán alapul. Az említett határozat ugyanis az indokolásban részletesen megjelölt alkotmányos korlátok között az állampolgárokét meghaladó, nagyobb - hogy ezt az e gyszerű kifejezést használjam - sértéstűrési kötelezettséggel terheli a közéleti szereplőket. A mérték érzékeltetésére csupán egy mondat a határozat indokolásából. Idézem: “A véleménynyilvánítás szabadsága ezért általában mindenféle közlés szabadságát magá ban foglalja, mégpedig függetlenül a közlés módjától és értékétől, erkölcsi minőségétől és többnyire valóságtartalmától is.” Az Országgyűléshez írásban benyújtott határozati javaslatunk ismételten utal arra, hogy a mentelmi bizottság nem jogosult annak viz sgálatára, hogy az adott ügyben megvalósultake a megjelölt bűncselekmény tényállási elemei. A javaslat soha nem jelent a bűnösség vagy az ártatlanság kérdésében történő állásfoglalást. Ugyanakkor a mentelmi bizottság hatáskörébe tartozik annak vizsgálata, hogy a sérelmezett vélemény vagy nyilatkozat büntetőjogi értékelésére irányuló törekvés nem veszélyeztetie a
