Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 26 (37. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - FONT SÁNDOR (MDF):
2701 SAPARDpénzek megnyerésére irányzott elő. Ebből következően ez a mezőgazdasági költségvetés fikciókra épült. Sajnálatos módon az egyes fejezetekhez tartozó indítványokat és azok tartalmi részét minden érdemi vizsgálat nélkül elutasították, ugyanakkor nem tudtak választ adni még azokra az indítványokra sem, amelyeknél a kormány képviselője nem tudta megkifogásolni a költség elvonásának a helyét. Ebből felsorolnék néhányat, ugyanis a költségvetés olyan szerkezetben került benyújtásra, amikor is például az áfatörvén y még nem került végső lezárásra. Ennek az egyik következménye az lett, hogy az ásványvizet önök, a kormánytöbbséget alkotó képviselők 25 százalékos áfakörbe javasolták bevonni. Ez meg is történt az önök szavazataival, a mi tiltakozásunk ellenére. Ez az áf anövekmény, amely az ásványvizek áfatöbbletéből származik, több mint 3 milliárd forint lesz. (16.50) Ennek a 3 milliárd forintnak a bevételi oldala nincs meg a benyújtott költségvetésben, tehát joggal erre a leendő, de mégis befolyó áfatöbbletre indítványo ztunk jó néhány támogatási lehetőséget, és ezek közül nevesítenék kettőt a sok közül. Az egyik az erdészet további programjának a megvalósítása. Mintegy 1 milliárd forint összeget javasoltunk a továbbiakban, azért, mert előre látva az uniós csatlakozás neh ézségeit és az ott majd élni szándékozó gazdák helyzetét, tudjuk, hogy Magyarországnak a termőföldadottságai nem mindenhol egyformák, sok helyen nem lehet versenytársként hatékony és egyben gazdaságos termelést folytatni, nincs más alternatíva, mint az erd ősítés, az erdőterületek minél nagyobb felületen való megvalósítása, és ehhez bizony komoly összegek kellenének. Ha azt akarjuk, hogy ne puszta legyen a működés után feladott területekből, ez ma csak az erdősítési programmal valósítható meg. Körülbelül fel e ma az erdőnagyság területe Magyarországon, mint az az ideális mennyiség, amelyet Magyarországon ma meg lehetne valósítani. A másik indítvány, amely szintén nagyon hangsúlyos, az uniós közelséghez kapcsolódik, ez pedig a gazdák Európai Unióról való ismere teinek a felkészítése, az Európai Unióban alkalmazott jogrend, helyzet, támogatási formák, kötöttségek, kötelezettségek, kvóták, és minden, ami a gazdákat testközelből fogja érinteni, mert ma nem tudja megmondani egyetlenegy gazdálkodó sem, hogy ha ő búzat ermelő, ha kukoricatermelő, ha élőállattenyésztéssel foglalkozik, ha szántóföldi növényekkel, ha szőlőgyümölccsel, ha kertészettel, ha fóliázással, vajon milyen szabályok lesznek majd érvényesek rá az Unióban, milyen támogatásban részesülhet, és ez milye n kötöttségekkel fog járni. Ehhez a programhoz 2 milliárd forintot javasoltam elkülöníteni. Hangsúlyozom, egy olyan területről próbáltam a pénzt megtalálni - és állítom, hogy meg is találtam , amelyre a Pénzügyminisztérium képviselője nem tudott érdemi el lenjavaslatot mondani, mert ez az az áfanövekmény, ami az ásványvizek 25 százalékos adónövekményéből fog adódni. Mondom, ez nincs benne a költségvetésben, de önökhöz be fog folyni ez a pénz. És itt eljutunk a legsúlyosabb kérdéshez, az Unióhoz. Ha jól tudo m, ma vagy holnap nyilvánosságra kerülnek a kvótarendszerek, hogy Magyarország mekkora kvótát fog kapni különféle termékek területén. Ez információink szerint elég negatív hír lesz. A másik közismert dolog az a 25 százalékos támogatás, amelyet az Unió java solt. Valamikor persze önök azt mondták, hogy rosszul tárgyalt az Orbánkormány, azért kaptunk 25 százalékot, ami nem volt igaz, mert az Unió egyoldalú kijelentése volt; most viszont, amikor önöknek kellene tárgyalni, önök meg képtelenek erről a 25 százalé król elmozdítani ezt a támogatást. Tehát a Magyar Demokrata Fórum kardinális javaslata, hogy a magyar mezőgazdasági támogatás továbbra is maradjon fenn mindaddig, amíg az uniós támogatással együttesen el nem érjük az úgynevezett százszázalékos szintet, ami az uniós támogatási szintre vonatkozik. Összegezve, ha azt a helyzetet nézzük, hogy közel egy év múlva tagjai lehetünk az Uniónak, tehát az utolsó szabadon gazdálkodható költségvetés a 2003as lesz, a magyar mezőgazdaság roppant kiéheztetett és kiélezett helyzetben lesz tagja az Uniónak, ezért véleményem szerint kikerülhetetlen,