Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 20 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - TÓTH SÁNDOR (MSZP):
2525 Köszönöm szépen. Folytatjuk az írásban jelent kezett felszólalók sorát. Tóth Sándor képviselő úr következik. (Tóth Sándor a szónoki emelvény lépcsőin lépked.) Nincs a teremben? (Dr. Veres János: De ott van!) Bocsánat. TÓTH SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségv etés nemcsak arról szól, hogy mely területeken mekkora nagyságrendű állami forrás kerülhet felhasználásra, milyen központi beruházások valósulhatnak meg, hanem egyfajta filozófia is, hogy hosszú távú céljaink megvalósítására melyek azok a területek, amelye k az átlagnál nagyobb támogatásban részesülhetnek, mert kívánatos, hogy e területeken előrelépjünk, mert lemaradásunk egyértelmű. Most a költségvetési vita keretében támogatásokról, szükséges beruházásokról, egészségügyről, önkormányzatok finanszírozásáról , úthálózat fejlesztéséről vitázunk és határozunk, kiki vérmérséklete és pártállása szerint. Nyilvánvaló, hogy egy költségvetés soha nem elégíthet ki mindenfajta igényt, korlátosak a lehetőségeink, nyilván az igényeink mindig meghaladják ezeket. Ugyanakko r én szeretnék szólni arról, hogy e támogatási keretek odaítélése után azok célszerűen, okszerűen és hatékonyan kerüljenek felhasználásra, hiszen bármekkora költségvetési keretet is hagyunk jóvá bizonyos területek felzárkóztatására, ha azok nem megfelelő m ódon kerülnek odaítélésre, nem hozzák azt a kívánt hatást, amit szeretnénk elérni. Az előző hozzászólások során már a makrogazdasági elemzésektől kezdve minden egyes fő szakterületet érintettük, én ezért most ebbe nem kívánnék belemenni, hanem két, talán s zűknek és speciálisnak vett területtel szeretnék foglalkozni. Fontosnak tartom, hogy ezek a parlamentben és a költségvetés vita általános keretében is megemlítésre kerüljenek, hiszen talán előremutató lehet. E két terület a mezőgazdasági termékek nem élelm iszeripari felhasználásáról, a másik pedig a környezetvédelem és energiaracionalizálás kapcsolatáról szólna. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztés alapján a mezőgazdaság SAPARDtámogatással együtt 235 milliárd forint költségvetési támogatásban része sülhet. Ez az előző évihez képest 21 százalékos növekmény, ami örvendetes. (13.20) Ennek a keretnek az okszerű felhasználása segítheti a gazdák technológiai felzárkóztatását, a meliorációt, az öntözésfejlesztést, az agrárkörnyezetvédelmi programok kiterje sztését, a szolgáltatások fejlesztését. Ebből a keretből kell biztosítani a piaci támogatásokat, a kiszámítható piaci viszonyok megteremtését, a hitelkonszolidációt, a hitelképességjavítást, a vidékfejlesztést, az informatikai szolgáltatások fejlesztését, és még sorolhatnánk. Az itt felsorolt területek mindegyike különkülön is jelentős és fontos, hiszen az EU Bizottság országjelentésének azon megállapítása, hogy a csatlakozáshoz szükséges feltételek tekintetében a mezőgazdaság kedvezőtlenebb helyzetben va n, mint az ország más területei, sajnos igaz. Örvendetes, hogy a támogatási keret nő, de biztos vagyok benne, hogy ez a felzárkóztatás és felzárkózás hosszabb folyamat eredménye lesz. Tisztelt Képviselőtársaim! E támogatási kereten belül tartom szükségesne k a későbbiek folyamán olyan mezőgazdasági termékek nem élelmiszeripari célú feldolgozásának támogatását, ami a várhatóan szigorú kvótarendszer hatásait talán tompítani tudja, és bevezetése után lehetőséget biztosíthat arra, hogy mezőgazdasági termékeket tovább feldolgozva, e termékek mentesüljenek a kvóta hatása alól. Lényeges ez azért, hiszen ma Magyarországon évről évre megismétlődő módon folyamatos túltermelési válságok alakulnak ki, és e mezőgazdasági területek termékeit valamilyen módon le kell vezet ni. Számos országban működnek már olyan üzemek, és itt nem feltétlenül a biodízelre gondolok, hiszen ez már egy kicsit lejáratódott, bár megjegyzem, ezzel is érdemes még foglalkozni, amelyek mezőgazdasági termékek feldolgozásából alkoholt, etilént, egyéb h ajtó- és kenőanyagokat nyernek, energiát állítanak elő melléktermékekből, kukoricacsírából, kukoricaszárból, szalmából energiát nyernek, és az energiaerdők fogalma sem ismeretlen. E technológiák ma már számos országban
